Az áfáról szóló alaptörvény közel másfél évtizede, 1992-ben született, amikor Magyarország még nem volt EU tagállam. A Pénzügyminisztérium honlapján néhány hete olvasható új áfa-törvény koncepció a 2007. január 1-től hatályos, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvre épül, de nem változtat sem az áfa kulcsok jelenlegi szerkezetén, sem az egyes tevékenységeket terhelő adómértékeken.
A vevő fizeti az áfát
Fordított adózás az áfában azt jelenti, hogy a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany helyett a termék beszerzője, illetve szolgáltatás igénybe vevője lesz az adófizetésre kötelezett. Ezt a technikát a fiktív adóalanyok által elkövetett adócsalás visszaszorítására is alkalmazzák. Ugyanis amennyiben a normál adózás van érvényben, a fiktív adóalany felszámítja az áfát, ezt a vevő meg is fizeti neki. Az értékesítő fiktív adóalany azonban nem fizeti be a költségvetésbe az áfát, míg a terméket, szolgáltatást beszerző adóalany a bizonylat birtokában visszaigényli az áfát, vagyis olyan adót igényel vissza a költségvetéstől, amit oda nem fizettek meg. Áthárított áfa hiányában azonban ez a csalási forma nem tud érvényesülni.
Magyarország 2006. január 1-jétől a hulladékkereskedelem terén alkalmazza a fordított adózást. Az ezzel kapcsolatos adóhatósági tapasztalatok pozitívak, így a tervezet az uniós irányelv adta keretek között kiterjeszti a fordított adózás alkalmazását más területekre is.
Belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok közötti ügyletben a tervezet szerint megfordul majd az áfafizetési kötelezettség:
A fordított adózás mechanizmusából következően jövőre kevesebb pénz folyik majd be a költségvetésbe, amit részben ellensúlyozhat a jogosulatlan visszaigénylések visszaszorulása.
Láncügyletben egyetemleges kötelezettség
Az adócsalás egyik technikája, hogy a fiktív adóalanyt bekapcsolják egy értékesítési láncba, ennek egyik elterjedt formája a "körhintacsalás", ami egy adómentes közösségi ügyletet is tartalmaz. Az adóhatóság hiába észleli a fiktív céget, ha nem abban az értékesítési fázisban bukkan fel, amikor a fiktív cég "értékesített", nem tud adóhiányt megállapítani. Ezért ahol láncértékesítés vagy közvetített szolgáltatás történik, tehát az adóalanyok praktikusan csak továbbszámlázzák az ügyleteket, az értékesítési láncban résztvevő adóalanyok egyetemlegesen lesznek kötelezettek az áfa megfizetésére. Tehát ha az adóhatóság feltárja, hogy valamelyik adóalany nem teljesítette az adófizetési kötelezettségét, azt az értékesítési lánc bármely adóalanyán követelheti.