A versenyhatóság szerint a két pénzintézet által kibocsátott hitelkártyákkal kapcsolatos tájékoztatásai alkalmasak voltak a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására. A Raiffeisen Bank 2002 tavaszától, a Budapest Bank pedig 2004 novemberétől honlapján rádió- és televíziós reklámokban sajtóhirdetéseken és szórólapokon azt ígéri a fogyasztóknak, hogy azok meghatározott ideig kamatmentesen használhatják hitelkártyájukat.
A GVH szerint a fogyasztók csak akkor kapnak valós képet, ha a tájékoztatás egyértelműen és pontosan tartalmazza, hogy a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem.
Ráadásul az ígéret reális megítéléséhez azt is kell tudni, hogy a kamatmentes időtartam csak akkor teljesül, ha az elszámolási időszak első napján történik meg a vásárlási tranzakció, ettől kezdve a kamatmentes időtartam hossza folyamatosan, minden egyes további napon 1 nappal csökken.
A GVH még 2006 tavaszán indított eljárást az OTP Bank ellen, mivel azt feltételezte, hogy a bank nem megfelelő tájékoztatást ad ügyfeleinek arról, milyen feltételekkel használhatják kamatmentesen hitelkártyájukat. A vizsgálat lefolytatását követően a GVH 100 millió forintos bírságot rótt ki a pénzintézetre.
Más bankok már korábban büntetést fizettek ezért
A döntés ellen az OTP Bank a bíróságnál fellebbezett, ám a Fővárosi Bíróság első fokon helybenhagyta a GVH döntését. A bank elleni versenyfelügyeleti eljárás során derült ki, hogy a pénzintézetek széles körben alkalmazzák a megtévesztő hirdetéseket, ezért a versenyhatóság ügy döntött, hogy piactisztítási célú vizsgálatsorozatot indít a fogyasztókat megtévesztő hitelkártya hirdetések visszaszorítása érdekében.
Azóta a K&H 15 millió forintos, a Citibank 20 millió forintos, az Erste Bank 2 millió forintos bírságot kapott. Jelenleg több bank ellen is folyik eljárás a GVH-nál.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) egyik felmérése szerint a fogyasztók jelentős része nincs tisztában a kamatmentes periódus jellemzőivel. Nem tudják, hogy csak akkor van kamatmentesség, ha a meghatározott időn belül az adott terméknél meghatározott módon teljesítik a befizetést.
A felügyelet szerint a bankok nem hívják fel eléggé az ügyfelek figyelmét, hogy a kamatmentes periódus csak abban az esetben él, ha a felhasznált teljes hitelösszeget a fizetési határidőig megfizeti. "Részlegesen" ez az opció nem vehető igénybe, tehát ha a minimum összeget meghaladóan, de nem a teljes összeget törlesztik, nincs kamatmentes periódus a törlesztett részletet illetően. A teljes tartozásba nemcsak a vásárlási tranzakciók tőkeösszege, hanem a bank felé a hitelkártya jogviszonnyal összefüggésben bármilyen jogcímen fennálló tartozás beleértendő.
Az sem tudatosul a fogyasztókban, hogy amennyiben nem a felhasznált teljes összeget fizetik vissza, akkor a teljes igénybe vett hitelösszeg válik kamatkötelessé, nem csupán a vissza nem fizetett hitelösszegrész. A kamatmentes periódus működésének megismerése az általános szerződési feltételekből vagy egyéb dokumentumokból meglehetősen bonyolult.