Állami ösztönzés a focisták adókerülésére

Egy állami intézmény ajánlásával dolgozták ki azt a bérezési modellt, amelynek segítségével a magyar labdarúgók vállalkozási szerződéseket kénytelenek kötni, és eközben teljesen kiszolgáltatottá válnak klubjukkal szemben - amint azt a fehérváriak példája is mutatja. A sportközgazdász szerint amíg ennyire kevés a pénz a magyar futballban, nincs mit tenni, mások az ekhósítás mellett érvelnek.

Hetekkel ezelőtt értesült a közvélemény arról, hogy az NBI-es Fehérvár FC futballistái hónapok óta fizetésük kis részét kapják csak meg, és klubjuk jelentős nagyságú prémiummal is tartozik nekik. Sztrájkkal fenyegetőztek, végül elálltak tőle, ám azóta is várnak a pénzükre.

A sztrájk azért maradt el, mert papíron csak a minimálbérnek megfelelő (65 500 forint) vagy ahhoz közeli összeget kapják a Fehérvár FC Kft.-től, és azt eddig rendben meg is kapták. A többit, vagyis járandóságuk nagyobb részét a Fetév-Szer Kft. tartozik átutalni, megbízási szerződés alapján, arculatátviteli és reklámtevékenység fejében. Éppen ezért a játékosok nem jelenthetik fel munkaadójukat a Magyar Labdarúgó Szövetségnél (MLSZ).

A háttérben az áll, hogy a munkabér magas adó- és járulékterhéhez képest így mindkét félnek jóval kevesebb pénzt kell az államkasszába befizetni. A kreatív konstrukcióval viszont a focisták kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, elmaradt pénzüket csak a hosszadalmas polgári peres eljárásban követelhetik, ami ráadásul - kft.-ről lévén szó - nem sok sikerrel kecsegtet.

Az ügyről többször írt az elmúlt hetekben a Nemzeti Sport, azt állítva, hogy a magyar első osztályban általános gyakorlat a fizetések ily módon történő megosztása, sőt más sportágakban is népszerű ez a megoldás, általában a klubhoz közel álló magáncégek bevonásával. A sporttörvény szerint ráadásul mindez teljesen jogszerű.

A szövetség tehetetlen

Az MLSZ licencadó - a bajnoki indulás jogáról döntő - testülete időközben vizsgálatot kezdett a Fehérvár ellen, de ennél többet nemigen tehet a szövetség. Gazdasági társaságok egymás közötti vagy egyéni vállalkozókkal fennálló vitájában értelemszerűen nem illetékes, még akkor sem, ha a károsultak történetesen profi labdarúgók.

Az általunk megkérdezett, egyaránt nevük elhallgatását kérő "klubközeli" emberek megerősítették a sportnapilap azon értesülését, hogy a honi első osztályban mindenki a fent ismertetett módon díjazza labdarúgóit. A különbség annyi, hogy némelyik jobb helyzetben lévő egylet nem minimálbért, hanem 100 ezer forint körüli összeget fizet ki munkabérként.

Egyik informátorunk szerint léteznek a pénzek átfolyatására szakosodott "klubközeli strómancégek", amelyek tesznek róla, hogy egy esetleges APEH-vizsgálat ne minősíthesse színleltnek a reklámszerződéseket. Különféle (például jótékonysági) rendezvényeket szerveznek, melyeken részt vesznek az érintett labdarúgók, így a szerződésük mögött máris van dokumentálható teljesítés.

Az ekho lenne a megoldás?

Léteznek független cégek is, amelyek nem kötődnek egyetlen klubhoz, hanem egyszerre több egyesület futballistáinak fizetnek a szponzorok érdekében végzett reklámtevékenységért. Ilyen a Sportlife Média Kft., amely négy élvonalbeli (Honvéd, Siófok, Sopron, Tatabánya) és egy másodosztályú (Ferencváros) futballklubbal áll szerződésben, de honlapjának tanúsága szerint ügyfelei közé tartozik egy női és két férfikézilabda-, valamint egy férfikosárlabda-csapat is.

Ahhoz, hogy az ilyen vállalkozások szolgáltatásait ne vegyék igénybe az érintettek, egyes vélemények szerint arra lenne szükség, hogy a sportolók és munkaadóik kedvezményesen adózhassanak, ahogy a színészek, újságírók, művészek számár már létezik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho).

Nem látok sok különbséget a között, hogy valaki futballista vagy, mondjuk, hangmérnök, hiszen mindkettő önálló tevékenység - mondta Erdős Gabriella, a PriceWaterhouse Coopers tanácsadó cég adópartnere azon felvetésünkre, hogy reális lehetőség-e a sportolók ekhósítása. - Elvi akadálya tehát ennek nincsen, az adóegyezményekben például a művészeket és a sportolókat szokták egy kalap alá venni - említette.

Az adószakértő szerint ugyanakkor az ekho nem jól sikerült adónem, mert önkényesen határozták meg az adófizetők körét. A célját - jelesül, hogy a könnyen eltitkolható jövedelmek egy részét fehérítse ki - ugyan elérte, de ettől még foglalkozások közötti diszkriminációt jelent - jegyezte meg Erdős Gabriella. Hozzátette, azt, hogy megérné-e az államnak a sportolók ekhósítása, a rendelkezésre álló adatokból nem lehet megmondani.