Jen alapú hitel, az orosz rulett

Asvájci frankra alapozottnál sokkal olcsóbb hitelhez is hozzá lehet jutni Magyarországon. Japán jen alapon ugyanis már 4 millió forint hitel felvétele esetén is több tízezer forintot lehet megtakarítani havonta. Mielőtt azonban bárki e mellett döntene jó, ha szakemberekkel is egyeztet, mert a kockázatok is lényegesen nagyobbak, és könnyen beüthet a fizetésképtelenség.

Japánban jelenleg 0,5 százalék az irányadó kamat mértéke, szemben például a svájci 2,75 százalékkal. Ennek alapján elviekben lényegesen kedvezőbb kondíciók mellett lehet hitelhez jutni jen alapon. Nem véletlen azonban, hogy nem váltak tömegessé a távol-keleti valutára alapozott kölcsönök. Egyelőre a tesztidőszak folyik, a mezőny döntő többsége kivár, s figyeli, hogy mire jut a legnagyobb lakossági bank a jen alapú kölcsönnel.

Az [origo] megkeresésére ugyanis egyetlen bank válaszolt úgy, hogy a lakosság számára is elérhető náluk a japán jen alapú hitel. A többség egyelőre nem fontolgatja a konstrukció piacra dobását, néhány szereplő pedig a piacot figyeli. Mindez azt mutatja, hogy az OTP megjelenését ezen a piacon sokan árgus szemekkel nézik, könnyen válhat ugyanis veszélyforrássá ez a deviza.

Az OTP esetében (lásd táblázatunkat) 4 millió forintos lízing esetében, 20 éves időtartamra, japán jenben a törlesztőrészlet havonta hozzávetőleg 10 ezer forinttal alacsonyabb a svájci frankénál is, nem is beszélve az euró vagy a forint alapú finanszírozásról. Azok számára ugyanis, akik deviza alapon adósodnak el, sokszor nem is annyira a kamatszint jelenti a kockázatot, hanem inkább a keresztárfolyamok mozgása. Márpedig a japán jen az egyik legnagyobb mértékben kilengő deviza, aminek hátterében az áll, hogy az országban alacsony a kamatszint, így a világban rengeteg spekuláns adósodik el a japánok pénzében - mondta Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője az [origo]-nak.

Itt-ott be is tiltották

Erre egyébként külön iparág is alakult - hívja fel a figyelmet az elemző. Sokan ugyanis azt csinálják, hogy egy alacsony kamatszintű devizában vesznek fel hitelt (a legalacsonyabb jelenleg a jen) amit átváltanak egy sokkal magasabb kamatszintű devizára, így pedig változatlan árfolyam mellett, komoly haszonra tesznek szert azért, mert hitelüket alacsony kamattal fizetik, míg betétjük ennél akár 10 százalékkal is többet hozhat számukra. Amikor tehát tömegesen elkezdik visszaváltani, vagy felvenni ezeket a hiteleket, komoly árfolyam-mozgások indulhatnak be.

Egy 8,3 millió forint értékű használt lakás esetében, 20 évre 4 millió forintos hitellel

	Fedezetalapon	Jövedelem alapon
	induló havi lízingtörlesztés	induló havi lízingtörlesztés
jen	16 919	18 258
frank	26 741	28 070
euró	30 401	32 295
forint	39 326	42 617

Forrás: OTP Lízing Számolja ki saját hitelét

A japán jen árfolyammozgásának volatilitása miatt az is könnyen előfordulhat, hogy az eszköz értéke jóval a kihelyezett tőke alá esik - mondták el megkeresésünkre a CIB Banknál. Ráadásul az ügyfél által fizetendő törlesztőrészlet is rövid idő alatt nagy mértékben nőhet. Egyes nyugat-európai országokban például be is tiltották a jen alapú hitelezést.

A jen/dollár ingadozása az elmúlt 2 évben

Lengyelországban például a bankok kérték az ottani felügyeletet, hogy korlátozza vagy tiltsa meg a devizahitelek nyújtását. Ügyfeleiket - legalábbis a hivatalos indoklás szerint - szeretnék ugyanis megvédeni attól, hogy egy jelentős árfolyamváltozás esetén fizetésképtelenné váljanak. A kisebb, tőkeszegényebb bankok viszont úgy vélekedtek, hogy a vezető bankok így akarják őket kiszorítani a piacról.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is több alkalommal felhívta a figyelmet a devizahitelek kockázataira. Gyakran hangsúlyozták, hogy amíg a forintban nyilvántartott hitelek költségeit viszonylag jól jelzi a teljes hiteldíjmutató, addig az semmit nem árul el egy devizában nyilvántartott hitel árfolyamkockázatáról. Különösen veszélyes éppen akkora törlesztőrészletű hitelt felvenni, mint amekkorát az adós ki tud fizetni. Ilyen esetben ugyanis már egy jelentősebb áringadozás is fizetésképtelenséget okozhat.

Pánik nem várható

A bankoknál egyébként a hitelminőség fő mutatójaként használatos nettó értékvesztés és céltartalékképzés 2007 első felében jelentős szintet ért el, de korántsem mozgott együtt a romló irányzatú gazdasági konjunktúra által meghatározott általános környezeti feltételekkel.

Ez a PSZÁF szerint nagy valószínűséggel részben a hitelintézetek jó hitelezési gyakorlatával magyarázható, részben pedig a devizahitelek masszív leértékelődésének eredménye is lehet. Ez teljesen egybevág az [origo] által nemrégiben megkérdezett bankok és elemző véleményével, amelyek egybecsengően állították, hogy az amerikai jelzálogpiaci pánikhoz hasonló Magyarországon nem várható.