Az úgynevezett E-Alap büdzséjében mintegy 2 milliárd forintos szufficitet terveznek, szemben az ez évre kalkulált 27,5 milliárd forintos deficittel - derül ki a jövő évi költségvetés múlt pénteken nyilvánosságra hozott tervezetéből.
A "kincstári optimizmus" alapjának legfőbb összetevői az ideinél némileg szűkebbre tervezett, 349 milliárd forintot kitevő gyógyszerkiadások és az egészségügyi ellátásra költhető összegek minimális, 0,8 százalékkal növelt költségei. A gyógyszergyártóktól kevesebb befizetést várnak, mint az idén - vélhetően azért, mert látszik, hogy a 2007-es elvárás felültervezett volt.
Érdekes tény, hogy míg 2007-ben 23,3 milliárd forint bevételt vártak a február közepén bevezetett vizit-, illetve kórházi napidíjakból, addig jövőre (az év egészére nézve) mindössze 17,3 milliárd forint szerepel a büdzsé tervezetében - derül ki a Napi Gazdaságból.
A vizitdíj bevezetésének koordinálásáért felelős miniszteri biztos a kalkulált bevételcsökkenésre reagálva lapunknak azt mondta: ezt vélhetően a tapasztalatok és a realitások alapján számították az illetékesek. Ari Lajos úgy tudja, a kormány nem tervezi a vizitdíj mértékének növelését, mint ahogy a mentességi kör bővítése sem szerepel a tervek között, hiszen az intézkedések máris elérték céljukat. Mint mondja, az eddigi összegzések azt mutatják, hogy az orvos-beteg találkozások száma átlagosan 20 százalékkal csökkent, ami - véleménye szerint - nem a lakosság ez irányú spórolását jelzi, hanem azt, hogy az indokolatlan orvoshoz fordulások aránya lett kevesebb.
A vizitdíj bevezetésekor az egészségügyi kabinet kezdetben 40 milliárd forintos éves bevételről beszélt, amit gyorsan 25-30 milliárdra mérsékeltek. Ennek ellenére az augusztus végéig befolyt összeg jócskán elmarad az időarányosan várhatótól.
Szuficites lesz a tervek szerint a két társadalombiztosítási alap, a tervezett bevételek 1,99 milliárddal haladják meg a kiadásokat. Ehhez az kell, hogy a költségvetés 837 milliárd forintot csúsztasson a két tb-alapba - más szóval: a társadalombiztosítási alapok valójában vészesen deficitesek, még ha a hiány tetemes részét a nyugdíjreform miatt kieső járulékok okozzák is, amelyek összege 2008-ban 340 milliárd forintra rúg, de még így is 497 milliárd forint - a GDP 1,8 százaléka - hiányzik az alapokból, vagyis a hiány közel feléért a jóléti kiadások felelősek. A nyugdíjasok januárban 4,9 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak, miután a kormány 5,2 százalékos nettó keresetemelkedéssel és 4,5 százalékos inflációval számol 2008-ra, ezek átlaga pedig 4,85 százalék.