Mégis drágulhat a fővárosi távfűtés

Elakadóban vannak a tárgyalások a hosszú távú áramvásárlási megállapodás (htm) újrakötéséről a Budapesti Erőmű Zrt. (Bert) és a Magyar Villamos Művek Zrt. kereskedő cége, az MVM VK között - értesült a Világgazdaság. Végső esetben Budapest távfűtése is veszélybe kerülhet.

A Bert azért szeretne magasabb árat elérni, mert három erőművének tizenhárom, négy-, illetve tizenöt éves áramvásárlási szerződései vannak az MVM VK-val, s ugyanilyen futamidőre szól a fejlesztésükre felvett 160 millió euró (40 milliárd forint) projekthitel is - olvasható a Világgazdaságban. Ha meglévő htm-jeit ötéves lejáratúak váltanák fel, akkor éppen annyival drágábban kellene az áramot eladnia az MVM VK-nak, amennyi a 160 millió euró öt évre való "feltorlódásából" kalkulálható.

A Bert erőművei adják a fővárosi távhő 60 százalékát. Ha a Bert nem tudja az áraiban érvényesíteni a fenti 160 millió euró öt évre való feltorlódását az áramárban - vagy nem talál más, a htm-mel azonos értékű megoldást -, kénytelen lesz felbontani a Főtáv Zrt.-vel meglévő négy, fix árat rögzítő htm-jét is. Az lesz az érdeke, hogy ezek helyett a mostaninál magasabb árakat tartalmazó szerződéseket kössön, ez pedig felnyomhatja a hő végfelhasználói díját.

A Bert-MVM ügy hátterében a Főtáv szóvivője, Balog Róbert szerint az áll, hogy amikor a döntéshozók a politikailag érzékeny áramárakat igyekeztek kordában tartani, nem vizsgálták annak hőpiaci hatásait. A távhő ugyanis a teljes energiarendszer része, ezért készíteni kellett volna egy komplex hatástanulmányt. Ha a Bert mégis elfogadja az MVM VK - számára rossz - feltételeit, viszont rá tudja kényszeríteni a Főtávra a magasabb árakat, akkor a lakosság adja majd össze azokat a milliárdokat a fűtésdíjakban, amiket ma az MVM-mel meglévő hosszú távú szerződések biztosítanak.