Az Útpénztár keretének mindössze 43 százalékát teszi ki az építési, felújítási hányad, így az út- és hídépítésre 19 százalékot, felújításra 16 százalékot, területbiztosításra, tervezésre, előkészítésre 5 százalékot és az önkormányzati utak támogatására 3 százalékot költenek. Az Útpénztár 2009-től kiegészül az elektronikus útdíjbevétellel, így akkor várhatóan 147,5 milliárd forintból gazdálkodhatnak, bár 182 milliárd forintra lenne szükség.
Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára a konferencián elmondta: összeállították az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiát, amelyre azért volt szükség, mert a legutóbbi, 4-5 éve készült szakmai koncepció óta Magyarország az EU szabályrendszerének és fejlesztéspolitikájának aktív részesévé vált. Továbbá a közlekedésfejlesztésre fordított összegek jelentősen nőttek az elmúlt években, a következő 6 évben az uniós forrásokkal együtt már meghaladják a GDP 2 százalékát.
A GKM által összeállított dokumentum szerint a közlekedési ágazat a GDP 8-9 százalékát állítja elő, közvetetten azonban más ágazatok jövedelemtermelő képességét is befolyásolja. Az ágazat az országban mintegy 300 ezer embert, a munkavállalók 8 százalékát foglalkoztatja közvetlenül, de az egyéni és közösségi személyközlekedésben való részvétellel valójában a társadalom 80 százaléka részese ennek a tevékenységnek.