Nem kell újabb költségvetési megszorítás

Nincs újabb megszorítás, mert javuló egyensúly várható, ez a jövő évi költségvetés legfőbb üzenete - mondta Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője kedden Siófokon, a X. jubileumi Pénztár-konferencián.

Szerinte az áprilisi konvergenciaprogramra épülő jövő évi költségvetés, bár a módosító indítványokat még eztán fogja tárgyalni a parlament, alapjaiban már nem változik. Ebből kiderül egyebek közt, hogy folytatódik a felzárkózás, kismértékű fogyasztásbővülés-, reálbér-emelkedés várható, és a közszféra létszáma nem csökken tovább.

Összehasonlítva az unió országaival, Magyarországnak hosszú távon 4 százalék körüli GDP-növekedésre kell berendezkednie, ez felel meg annak a felzárkóztatási koncepciónak, amit a kormány elhatározott - hangsúlyozta a szakember.

Az inflációról szólva Bathó Ferenc elmondta, az idei költségvetési törvény 6,2 százalékkal számolt, ami a mai prognózisok szerint idén 7,5-7,8, jövőre 4,5-4,8 százalék között alakul majd.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban újdonságként említette, hogy megjelent benne a vagyontörvény hatása a bevételi és a kiadási oldalon is, aminek nagyságrendje 100 milliárd forint. Új elemként jelenik meg az is, hogy az intézményrendszernek piaci értékű bérleti díjat kell fizetniük a működési területükön, amelynek fedezetére 18 milliárd forintot szerepeltetnek a tartalékok között. Az intézményrendszerek életében fontos változás lesz, hogy megszűnik a költségvetéseikben az eddig kötelező maradványképzés.

A főosztályvezető szerint a stabilitás érdekében a jövőben el kell kerülni azt a sajátos gyakorlatot, hogy a választások évében jelentősen megugrik az államháztartási hiány, amit aztán a következő években kínkeservvel próbál az aktuális kormány helyrehozni.

Mint kifejtette, a pénzügyi kormányzat elhatározta, hogy kidolgozza azt a szabályrendszert, amely valamilyen formában korlátozza a mindenkori kormánypártokat. Ennek lényege, hogy a költségvetési tételeket elkülönítve kezeli.

Lesznek olyanok, amelyek nem a költségvetési vitáktól, és lesznek amelyek ezektől függenek majd, alkalmazkodva a kormányzó pártok programjaihoz. Az erről szóló törvénytervezet közelít a nemzetközi gyakorlathoz, amelynek ellenőre a parlament alá rendelt Törvényhozási Költségvetési Hivatal lesz a tervek szerint - mondta Bathó Ferenc.

Megfelelő következetességgel a 58-59 százalékos GDP-arányos eladósodottság szintjét 2020-ra a normális 40 százalékra lehetne csökkenteni, amelyre a kötelező ellentételezési szabály lehetne az egyik garancia. Ennek elfogadása esetén megszűnne az a gyakorlat, hogy olyan törvények születnek, amelyek végrehajtásához nincs meg a fedezet - mondta a főosztályvezető.