A döntés hátterében az áll, hogy az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy drasztikusan leépíti a cukoripari kapacitásokat. Mivel az ágazat vállalatai önként csak csekély mértékben mondtak le termelési kvótáikról, az ismételten átalakított szabályrendszer olyan feltételeket teremt, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy a cégek a jelenlegi szinten tartsák fenn termelésüket. A szabályozás 2007. évi második reformja többek között jelentős ösztönzőket vezetett be azoknak a cukorrépa-termelőknek, akik felhagynak az ipari növény termesztésével.
A Magyar Cukor Zrt. döntésének közvetlen oka az volt, hogy a Bizottsági reformok nemcsak a cukorgyártók, hanem a cukorrépa-termelők számára is lehetővé teszik, hogy jelentős kárpótlás fejében, az összes megtermelt nyersanyag tíz százalékának erejéig maguk döntsenek a cukorrépa-termelés feladásáról. Ráadásul a helyettesítő növényeknek az elmúlt években jelentősen megemelkedett a piaci ára, ami ezt a döntést gazdasági racionalitássá teszi.
Ennek következtében rendkívül nagy nyomás nehezedik a gyárakra, hogy magasabb áron vegyék át a haszonnövényt, ugyanakkor a reform nyomán csökkenő cukorárak és a reform finanszírozására szolgáló magas illetékek ellehetetlenítik a gazdaságos termelést.
Így a Magyar Cukor Zrt.-nek azzal kell szembenéznie, hogy nem tud megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyagot termeltetni mindkét gyárának gazdaságos kihasználásához. A társaság és tulajdonosa, az osztrák Agrana-csoport ugyanakkor többször is hitet tett amellett, hogy fenntartja a hazai cukorrépából készített cukor termelését az országban. A növekvő nyersanyagköltségeket és a csökkenő kapacitáskihasználtságot figyelembe véve a cég vezetése ezért úgy döntött, hogy magyarországi termelését a megnövelt kapacitású kaposvári cukorgyárba vonja össze, cukorgyártási kvótájának egyharmadát visszaadja, s az idei kampány végeztével megszünteti a cukorgyártást a vállalat petőházi cukorgyárában. Ezt a döntést az Agrana legfőbb döntéshozatali szerveinek még jóvá kell hagyniuk.
"A kvótacsökkentéssel a cukorrépa-termelők számára elérhetővé válik az az uniós plusztámogatás is, amely csak az országos cukorkvóta több mint ötven százalékának visszaadása után folyósítható. A támogatás mértéke éppen elegendő lehet arra, hogy fenntartsuk a gazdaságos magyarországi cukortermelést, s erről hétfőn tárgyalásokat folytattunk az FVM illetékeseivel is" - világította meg a döntés hátterét Fischer Béla, a Magyar Cukor Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A Magyar Cukor Zrt. megmaradó cukorkvótájával a kaposvári cukorgyár teljes kapacitását ki tudja majd használni. A Kaposvár mellett szóló döntés oka a kaposvári cukorgyár lényegesen jobb nyersanyag-ellátási helyzete: ebben a körzetben az elmúlt tíz évben a hektáronkénti átlagtermés 53 tonna volt, míg Petőháza körzetében - jóval nagyobb éves ingadozás mellett - csupán 45 tonna.
A döntés értelmében a petőházi gyárban megszűnik a cukorrépa-feldolgozás, ám továbbra is megmarad a cukortárolási és -csomagolási tevékenység. Ezzel lehetőség nyílik mintegy negyven szakképzett dolgozó továbbfoglalkoztatására. A gyári létszám jelenleg közel 150 fő, a dolgozók foglalkoztatásának megszüntetésével kapcsolatban a vállalat vezetése átfogó szociális tervet készít, amelyről megkezdi a tárgyalásokat a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel.
A tervek szerint a gyártelep nem használt eszközeinek leszerelését valamint a teljes környezetvédelmi rekultivációt mintegy három év alatt kell a társaságnak végrehajtania. Középtávon a cég ipari park létesítését tervezi Petőházán, ami mérsékelheti a gyárbezárás foglalkoztatási hatásait.
A vállalat hivatalos bejelentéssel él a fentiekkel összefüggésben az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felé, és részt kíván venni a szerkezetátalakítási programban. Az előírt tárgyalások a répatermelőkkel a héten folytatódnak, míg a környezetvédelmi hatóságokkal a közeljövőben kezdődnek.