A nemzetközi hitelválság még nem ért véget, sőt még igazán el sem kezdődött - közölte Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének keddi szakmai konferenciáján. A bankvezér úgy tudja, hogy a világ 10 legnagyobb bankja között akad olyan, amelyik könnyen fizetésképtelenné válhat.
A nemzetközi hitelválságot a mohóság indította el és a félelem állíthatja meg, a magyar bankrendszer pedig rengeteget tanulhat belőle - mondta az [origo]-nak a téma kapcsán a konferencián szintén előadó Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Szerinte a hitelválság a magyar bankrendszert közvetlenül nem érinti, az ország gazdaságára azonban közvetve kedvezőtlenül hat majd.
A jegybank alelnöke elmondta: a nemzetközi hitelválság kialakulásának oka az volt, hogy az amerikai hitelintézetek az élesedő verseny miatt egyre nagyobb kockázatokat vállaltak. Az Amerikai Egyesült Államokban régóta elterjedt gyakorlat, hogy a hitelintézetek csomagban tovább adják hiteleiket más bankoknak, és a hitelcsomagokat értékpapír-kibocsátással fedezik.
Így a hitelnyújtáskor keletkezett, egyre növekvő kockázat gyorsan szétterült a világ értékpapírpiacain. Az igazán kockázatos hitelek aránya ugyan nagyon alacsony, ám néhány problémás eset is elegendő volt ahhoz, hogy bizalmatlanná tegye a bankok betéteseit és az értékpapírok vásárlóit. Ez a bizalmatlanság pedig veszélyes helyzetbe sodorhatja a pénzintézeteket.
Király Júlia egyetért Csányi Sándor azon megállapításával, hogy a világ nagy pénzintézeteinek még komoly veszteségei lesznek a hitelválság miatt. A magyar bankrendszert közvetlenül nem érinti ez a probléma, mert nálunk kevésbé kifinomult módszerekkel finanszírozzák a hiteleket a bankok - állítja az MNB alelnöke.
Az ország gazdaságát azonban közvetve kellemetlenül érinti majd a hitelválság szerinte. A válság ugyanis lassítja a világgazdaság fejlődését. A nemzetközi konjunktúra visszaesése pedig a magyar gazdaság fejlődését is gátolni fogja.
A magyar bankok azonban rengeteget tanulhatnak a nemzetközi hitelválságból - véli a jegybank alelnöke. A kedvezőtlen folyamatokat ugyanis a bankok mohósága és a köztük folyó éles verseny indította el. Ezért azok hitelezésükkor egyre nagyobb kockázatokat vállaltak. Például a fedezet értékének egyre nagyobb hányadát folyósították hitelként.
Király Júlia szerint az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott technikák hiánya ugyan megakadályozza a hitelválság közvetlen átterjedését a magyar bankokra, ugyanakkor azok gyakorlatában szintén jelen van az egyre jelentősebb kockázatvállalás.
A jegybank alelnöke úgy véli, hogy hitelválság idejében jött a magyar bankrendszer számára. Így annak tanulságait levonva megelőzhető, hogy nálunk a bankok túl nagy kockázatot vállaljanak hitelezési gyakorlatukban és mohóságuk felülmúlja a félelmüket, mint az Amerikai Egyesült Államokban.
Giczi József