A balkánon találhatnak sztorit a magyar cégek

A növekedési sztori fenntartásához Közép-Európában és a balkáni országokban is érdemes terjeszkedni a magyar cégeknek, hiszen ezek a piacok sokkal komolyabb profit növekedést hozhatnak számukra a magyarnál. A nagy tőzsdei cégek már léptek is ez ügyben, hiszen az OTP, a Mol és a Richter is szinte minden nagyobb környékbeli piacra betette már a lábát. A lehetőségek azonban ágazatonként eltérőek, és azért kockázatok is vannak. 

A magyar gazdaság növekedése 2 százalék alá csökkent 2007 közepére, ami megmutatkozik a magyar cégek eredménynövekedésének csökkenésében is. Éppen ezért jó befektetési lehetőséget adnak azok a régiós, illetve Magyarországtól keletre található piacok, ahol a magyarnál jobb növekedési sztorikat találhatnak tulajdonosaik számára a cégek.

A magyar piacnak egyébként nemcsak az a baja, hogy lassult a növekedés, hanem az is, hogy kicsi - mondja Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője. Ezért a magyar cégeknek inkább azokat a piacokat kell megcélozni, ahol még az alacsony színvonal miatt jelentős növekedés várható, és a piac mérete is megfelelő. Éppen ezért a balkáni országok mellett jó lehetőségek vannak Kelet-Európában is, amit jól mutat a Richter közelmúltban bejelentett lengyel piaci terjeszkedése is. Sarkadi szerint azonban a terjeszkedésnél az is fontos lehet, hogy ki milyen iparágban tevékenykedik, jól példázza ezt, hogy a Mol például már Törökországban is keresgélt célpontot magának.

A Richter lengyel és orosz terjeszkedésről döntött

A Richter Gedeon nemrég jelentette be, hogy társul a lengyel Polpharmával, ezáltal Közép-Kelet Európa vezető gyógyszeripari vállalata jön létre 923 milliárd forintos (5,350 milliárd dolláros) piaci kapitalizációval. A tranzakció értéke 231 milliárd forint (1,337 milliárd dollár). A Richter ezzel olyan piacokra törhet be - amennyiben a közgyűlés is jóváhagyja a terjeszkedést -, amellyekkel ellensúlyozhatja a magyar piaci csökkenést. Az idei év első kilenc hónapjában a Richter adózott nyeresége csaknem 40 százalékkal csökkent. A visszaesést az eladások zsugorodása, az új magyar adókötelezettségek és a dollár gyengülése okozta. A tranzakció eredményeképpen tovább erősödik pozíciónk a régióban, elsősorban Lengyelországban, jobb növekedési lehetőséget biztosítva a Richter számára" - mondta Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója a bejelentést követően. A hír egyébként elemzők szerint is azt jelenti, hogy a várakozásoknál is gyengébb magyar piacot a kulcsfontosságúnak tekintett orosz, és a lengyel piaci növekedés ellensúlyozni tudja.

Terjeszkedésre készül az FHB is

Az FHB bank is terjeszkedésre készül, a részletek márciusig lesznek ismertek. A bank olyan országokban szeretne megjelenni, ahol a magyarországinál alacsonyabb a jelzáloghitelek elterjedtsége - árulta el Gyuris Dániel vezérigazgató. A határon túli terjeszkedéshez nincs szükség tőkeemelésre, az FHB jelenleg inkább túltőkésítettnek tekinthető.

A magyar jelzáloghitel-piac idén is több mint 20 százalékkal bővül, ám szerkezete eltér a várakozásoktól, a szabad felhasználású jelzáloghitelek részesedése meghaladja az 50 százalékot. Az FHB középtávon a jelzáloghitel-piac évi 14-15 százalékos bővülését prognosztizálja, ami az ideihez képest visszaesés, ám még mindig dinamikus bővülés a 10 százalékos európai átlaghoz képest.

A magyarországi elérhető nyereség azonban a vártnál jobban csökkent az idén, aminek az az oka, hogy a piacon sok az új belépő, emiatt nő a verseny, s az emelkedő euró és svájci frank kamatot a hitelnyújtók nem vagy nem teljesen terhelik át az ügyfelekre.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek arányának növekedése mögött egyrészt az áll, hogy a lakossági reáljövedelmek az idén több mint 5 százalékkal csökkentek, a háztartások fogyasztása azonban csak 1-1,5 százalékkal mérséklődött, mert a különbséget hitelfelvétellel - részben fedezetlen fogyasztási hitelekkel, részben szabad felhasználású jelzáloghitelekkel - kompenzálta a lakosság. A másik okot a lakáspiaci depresszióban látja, aminek hatása a lakáscélú hitelek iránti keresleten is megmutatkozik.

Az OTP már szinte mindenhol jelen van

A nagyobb magyar tőzsdei cégek már el is kezdték az elmúlt években ezeket az akvizíciókat. Jó példa erre az OTP, amely csak a tavalyi évben 5 bankot vásárolt. Az OTP leányvállalatainak részesedése a társaság összes profitjából jelentősen emelkedett, így a tavalyi 13,7 százalékról idén már a 24 százalékot is elérheti. Az OTP gyorsjelentéséből jól látható, hogy az egyszámjegyűre csökkent profit növekedésen belül a húzóerőt a leányok jelentik.

Az OTP egyik zászlóshajója a bolgár DSK Csoport, amelynél a mérlegnövekedést elsősorban dinamikusan bővülő hitelportfolió okozta. Az ügyfélhitelek állománya ugyanis egy év alatt 27, az ügyfélbetétek állománya pedig 14 százalékkal nőtt.

Az OTP orosz leánybankja is 85,0 százalékos nyereség-emelkedést tudott elérni, ami 1,7 milliárd forintot jelentett a harmadik negyedévben. A kockázatok is látszanak azonban az orosz banknál hiszen a hitelportfolió minősége lényegesen gyengébb a csoport átlagánál. A problémás hitelek aránya 10,0 százalék és az elmúlt negyedévben romló trendet mutat. Ezeknek a kihelyezéseknek a többsége lakossági fogyasztási hitel, ahol a magas marzsok ellensúlyozzák a relatív magasabb hitelveszteségeket.

Ukrajnában - ahol a CJSC OTP bank az érdekeltság - a belpolitikai bizonytalanság ellenére a gazdaság dinamikusan bővült, folytatódott a bankszektor növekedése. Az idén az első kilenc hónapban a bankszektor hitelállománya kiemelkedő, 49,8 százalékos növekedést mutat, míg a betétállomány esetében 34,5 százalékos volt a bővülés. Az ukrán piacra jellemző, hogy egyre növekvő igény jelentkezik a banki termékek iránt, illetve a saját devizás megtakarítások egyre népszerűbbé válnak. A piaci lehetőségeket felismerve egyébként egyre több nemzetközi szereplő igyekszik biztosítani jelenlétét az ukrán piacon.

A vezetékes vonalszám csökkenés a balkánra is jellemző

A Magyar Telekomnál is jól látszik, hogy bevételek minimális, pár százalékos átlagos növekedésével szemben például T-Com Crna Gora bevételei 18,5 százalékkal 7,3 milliárd forintra nőttek 2007. harmadik negyedévben. A magasabb emelkedés a nemzetközi kis- és nagykereskedelmi forgalomból származó bevételek jelentős növekedésének, a mobil penetráció bővülésének köszönhető, valamint annak, hogy Montenegró függetlenné válását követően a szerbiai forgalom nemzetközinek minősül.

A Magyar Telekom leányvállalatai is húzóerőnek számítanak tehát, ugyanakkor az látszik, hogy Magyarországtól keletre is érvényesül a tendencia, miszerint a vezetékes vonalszám csökkenését az egyéb üzletágakkal kell ellensúlyozni. Macedóniában például a vezetékes szolgáltatásokból származó bevételek 12,6 százalékkal 10,2 milliárd forintra csökkentek. Ennek oka, hogy ebben az országban is mobilra cserélik vezetékes telefonjukat az emberek, valamint egyre élesebb a verseny a vezetékes piacon. A forintban számolt bevétel csökkenését az árfolyam kedvezőtlen változása is okozta, mivel a forint átlagosan 8,8 százalékkal erősödött a macedón dénárhoz képest.

A Mol Ausztriában is jó növekedést tudott elérni

A Mol példája jól mutatja viszont, hogy akár nyugatabbra lévő országokban is lehet jó növekedést elérni, Ausztriában például 18 százalékot produkált a Mol. Szintén jól teljesített a szlovák Slovnaft, ez azonban nem véletlen, hiszen a szlovák gazdaság dübörög, a háztartások fogyasztásának dinamikus bővülése, az erőteljes export és beruházások ugyanis azt mutatják, hogy a szlovák bruttó hazai termék (GDP) növekedése az év egészében is 8-9 százalék között marad, ami a legerősebb az ország történetében. A magas gazdasági növekedés az üzemanyagok keresletét is növelte, az idén például a dízelfogyasztás, a GDP-hez hasonlóan, több mint 8 százalékkal nőtt 2006-hoz képest.

A Mol számára azonban a külföldi terjeszkedésben kulcsfontosságú, hogy olyan termelő mezőket vegyen, amivel ellensúlyozni tudja a hazai termelés csökkenését. Ráadásul a Mol jelentős növekedést is megcélzott, ehhez pedig jelentős területvásárlásokra lenne szükség - hívja fel a figyelmet Sarkadi Szabó Kornél.