Az újság a Gazprom sajtószolgálatát idézve azt írta, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerdán tájékoztatta a közép- és délkelet-európai gázszállító hálózatok egyesítésére vonatkozó tervről Alekszej Millert, a Gazprom elnökét. A lap hozzátette: "A magyar társaság szóvivője közölte a Kommerszanttal: a Mol felajánlotta a Gazpromnak, hogy vegyen részt a projektben. Az orosz fél egyelőre nem jelezte saját álláspontját."
Ezzel kapcsolatban Ferencz I. Szabolcs, a Mol Nyrt. kommunikációs igazgatója cáfolta, hogy a tájékoztatáson kívül bármilyen ajánlatot is tett volna a Mol a Gazpromnak. Egyben cáfolta azt is, hogy a Kommerszant beszélt volna a Mol szóvivőjével.
A Vremja Novosztyec című napilap kis hírben jelentette a Gazprom sajtószolgálatára hivatkozva, hogy Alekszej Miller szerdán munkatalálkozót tartott Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával, s megvizsgálták a Déli áramlat elnevezésű gázvezeték építésének előkészítésére létrehozott projektcég munkájának eredményei. A hírben az is szerepel, hogy Hernádi Zsolt tájékoztatta a Gazprom elnökét a Mol közép- és délkelet-európai gázszállítók közös társaságának létrehozására irányuló kezdeményezésről.
Az OMV nyitott a Mol javaslatára
Az OMV osztrák olaj- és gázipari konszern alapvetően nagyon is nyitott a Mol-nak arra a javaslatára, hogy a közép- és délkelet-európai gázellátás biztonságának javítása érdekében hozzanak létre egy új, független társaságot a gázszállító hálózatok egyesítésére - közölte csütörtökön az osztrák cég vezérigazgatója. Wolfgang Ruttenstorfer egy szűk körű sajtóbeszélgetésen, a gazdasági újságírók klubjában kifejtette, hogy a kezdeményezésben saját irányvonalát látja igazolva, amely szerint az ágazatban a mostaniaknál nagyobb egységeket kell létrehozni, a gázszállítás terén is. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nyolc ország hálózatát összekapcsolni, ahogy azt a Mol-javaslat előirányozza, meglehetősen ambiciózusnak tűnik.
A vezérigazgató közölte, még nem tárgyaltak a Mol vezetésével azóta, hogy az OMV a múlt héten bejelentette: pert indított Magyarországon a Mol ellen, mert megítélése szerinte a magyar cég alapszabálya három ponton is ellentétes a magyar joggal. Közlése szerint azon sem gondolkodtak még, hogy pontosan mikorra hívják össze a Mol részvényeseinek rendkívüli közgyűlését, amennyiben a magyar vállalat igazgatósága nem hajlik a párbeszédre. "A Molt illetően nem állunk az idő nyomása alatt" - mondta Ruttenstorfer, megismételve korábbi véleményét, miszerint "az egyesítés be fog következni, ha másért nem, a versenyhelyzetből fakadóan: ez azonban két-három évig is eltarthat". Megjegyezte, hogy a bírósági perek dolgában is több éves kifutásra számít. Elvetve a Mol-nak azt a nézetét, amely értékrombolónak tartja a két vállalat fúzióját, Ruttenstorfer újfent azzal érvelt, hogy az egyesülés a szinergiák révén évi 400 millió eurós, adózás előtti többleteredményt hozna. Szerinte leginkább az olajfinomítás, a marketing, a szállítóhálózatok optimalizálása és a gázágazat területén származnának előnyök a fúzióból.
Műveleti szinten, például a hat vállalat részvételével tervezett Nabucco-gázvezeték ügyében, amely a Kaszpi-tenger térségében található lelőhelyeket kötné össze Európával, kitűnő az együttműködés az OMV és a Mol között - jegyezte meg az osztrák vállalatvezető. Magáról a projektről leszögezte, hogy az igenis él, és meg fog valósulni, mert az európai gázfogyasztás egyre nő, méghozzá előreláthatóan a jelenlegi évi 500 milliárd köbméterről 600-650 milliárdra. A konzorcium tagjai közül még csak öt ismert. Ruttenstorfer nem volt hajlandó megerősíteni, hogy a hatodik tag a német RWE lesz. Tervek szerint az ötmilliárd eurós beruházást igénylő gázvezeték 2012-től kezdene el üzemelni.