Kovács László, az Európai Bizottság adóügyi és vámuniós biztosa a múlt hónap végén javasolta, hogy az Európai Unió tagországaiban a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó társaságok is felszámolhassanak forgalmi adót szolgáltatásaik után. A biztos szerint az ágazat egyöntetűen támogatja a javaslatot, és kedvező a tagországok többségének véleménye is. Ezért úgy véli, nincs akadálya , hogy a tagállamok elfogadják a kezdeményezést.
A 27 európai uniós tagország közül jelenleg csak ötben - Belgiumban, Észtországban, Franciaországban, Litvániában és Németországban - van lehetőség az általános forgalmi adó felszámolására pénzügyi szolgáltatások esetén. Ez azt jelenti, hogy a többi országban bankok nem igényelhetik vissza a forgalmi adót az általuk vásárolt áruk és szolgáltatások után.
Eleinte veszteséget hozna a banki áfa
Az Európai Bizottság javaslata megadná a lehetőséget a pénzintézeteknek, hogy eldöntsék, felszámítanak-e forgalmi adót, vagy sem és ha igen, akkor vissza is igényelhessék azt. A bizottság szerint így az unióban működő pénzintézetek versenyképessége növekszik az unión kívüliekkel szemben, amelyek nem esnek ilyen korlátozás alá.
Kovács László szerint a rendszer bevezetése eleinte veszteséget okozna a tagállamoknak, de hosszabb távon a kieső adóbevétel megtérülne a pénzintézetek nagyobb versenyképessége révén. Az uniós biztos úgy véli, hogy a változások százmillió euró nagyságrendű megtakarításokat jelenthetnének a bankoknak és hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rendszert a bizottság nem akarja fenntartani.
Drágulnának a szolgáltatások
Nem indokolt a pénzügyi szolgáltatások általános forgalmi adóval terhelése - mondta az [origo]-nak Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Szerinte ugyanis a forgalmi adó kiterjesztése drágábbá tenné a bankok szolgáltatásait, versenyképességüket viszont nem javítaná, csak költségeiket csökkentené.
A tervezett változtatás a bankoknak és az uniós államoknak jó, a magánszemélyeknek rossz, a vállalkozásokat pedig nem érinti - mondta az adótanácsadó. A változások után a magánszemélyeknek ugyanis a változások miatt adót kell fizetniük az igénybe vett szolgáltatások után. A bankok költségeit viszont csökkenti, ha visszaigényelhetik az általuk igénybe vett szolgáltatások után fizetett forgalmi adót. Az állami költségvetések pedig a bankok költségei helyett azok bevételei után több adót szedhetnek be.
Az adótanácsadó kamara elnöke szerint makrogazdasági szempontból nem indokolt a változtatás .A pénzintézetek ugyan költségeik csökkenésének hatására mérsékelhetnék hitelkamataikat, ami élénkíthetné gazdaságot. A szakember azonban úgy véli, hogy a hitelkamatok szintjét továbbra sem a bankok költségei, hanem a hitelek iránti kereslet és azok kínálata határozza meg.
Korántsem biztos a többletnyereség
Egyáltalán nem biztos, hogy a bankok számára nyereséget hoz a pénzügyi szolgáltatások forgalmi adózás alá vonása - állítja Lantos Csaba bankszakember. Szerinte ugyanis a pénzügyi szolgáltatók nem tudják annyival megemelni szolgáltatásaik árát, amennyivel több adót kell fizetni majd azokért.
Becslései szerint a bankok költségeiknek legfeljebb 25 százaléka után fizetnek forgalmi adót, ezért azoknak legfeljebb 4 százalékát takaríthatnák meg a változások nyomán. Ezzel szemben bevételeiknek 60-70 százalékát kamatbevételek teszik ki, ezért a bevételeik 30-40 százalékát kitevő díjakat és jutalékokat legalább 10-15 százalékkal növelniük kell ahhoz, hogy ne fizessenek rá a változásra. Lantos Csaba szerint azonban erre a az éles verseny miatt nem lesz lehetőségük, ezért a kilátásba helyezet módosítás nem érdeke az európai bankoknak.
Várhatóan csak néhány uniós országban vezetik be a javasolt változtatást. de nem lesz jelentős makrogazdasági hatása - véli Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. Több uniós országnak ugyanis olyan adózási hagyományai vannak, amelyekbe ez nem illik bele. Szerinte a tervezett változtatás egyedül a költségvetési hiányt mérsékelheti érezhetően. A lépés az inflációt alig növeli, más érdemi makrogazdasági hatása pedig nem várható.
A Kopint-Tárki kutatási igazgatója szerint a pénzügyi szolgáltatók valószínűleg nyernek a változáson, de nem érdekük a módosítás kezdeményezése, vagy szorgalmazása. Költségeik csökkenése szerinte ugyanis nem ellensúlyozza a változások által az ügyfeleikben keletkező ellenérzéseket és bizonytalanságot.
Bartha Attila úgy véli, hogy az ötlet mögött elsősorban az uniós bürokrácia harmonizálási törekvései állnak, ami minden felé politikai ellenkezésbe ütközik és arra halad, amerre a legkisebb az ellenállás. A kutató szerint ennek következménye, hogy a brüsszeli apparátus az általános forgalmi adó alapjának egységesítésével foglakozik.
Egyszerűbb és átláthatóbb?
A tervezett módosítás várhatóan csak 2010 és 2012 között valósulhat meg és bevezetésének technikai okai vannak - mondta az [origo]-nak Elkán László, a PricewaterhouseCoopers igazgatója. Az adószakértő szerint elsősorban azért alakítanák át a szabályozást, hogy egyértelmű legyen, mi tartozik a forgalmi adózás hatálya alá és mi nem.
Szerinte a pénzügyi szolgáltatások forgalmi adózás alá vonása előnyös a bankok és más pénzügyi szolgáltatók számára, mert egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi költségeik elszámolást és az árképzést. Emellett költségeik csökkenése révén akár nyereségük is növekedhet. E tényezők miatt az új szabályozást bevezető európai bankok versenyképessége javulhat az unión kívüli vetélytársaikkal szemben.
Giczi József