A jelentés külön dicséri a 2004-ben csatlakozott tagállamokat, amelyek a bizottsági elemzés szerint jelentős arányban horizontális, közös uniós célokat is segítő területekre irányították át nemzeti segélyeiket, jóllehet e tekintetben Málta (0,9 százalékos "átirányítással"), Észtország (5,5) és Magyarország (7,1) elmarad a többiektől, amelyek közül például Csehország 78, Litvánia 73 százalékos arányt mutathat fel. Ugyanakkor azonban nem szabad elfelejteni azt, hogy a növekedés egy része a környezetvédelemmel és energiatakarékossággal kapcsolatos adómentesség emelésének tudható be, különösen a nagy energiaigényű iparágakban.
A javuló tendencia elsősorban a 2004-ben csatlakozott tagállamoknak köszönhető, mert ezek egyre inkább tartják magukat az uniós célkitűzésekhez és szabályokhoz. Hat év alatt ebben az országcsoportban kevesebb mint felére, összesen 3,3 milliárd euróra esett vissza a támogatások nagysága az iparban és a szolgáltatásban. Az évized eleji 1,41 helyet tavaly már összjövedelmüknek átlagosan csupán 0,59 százalékát tették ki a központi dotációk.
Egyre inkább a nagy hozzáadott értékű ágazatokat támogatják
Az állami támogatás jelenlegi reformja most kezdi meghozni gyümölcsét: a támogatások mértéke összességében csökken, és egyre inkább a tudásalapú gazdaságban történő fenntartható fejlődés és munkahelyteremtés lisszaboni céljaira fordítják őket - mondta el Neelie Kroes, versenypolitikai biztos. A kutatás, fejlesztés és innováció érdekében még többet lehetne tenni, de a 2007-re e célra jóváhagyott mintegy 12 milliárd eurós költségvetés arra vall, hogy a tagállamok élni kezdenek a bizottság új keretrendszere adta többletlehetőségekkel.
Megállapította a bizottság, hogy a folyamatos gazdasági növekedés időszakában a tagállamok számottevően kevesebb megmentési és szerkezetátalakítási támogatást nyújtottak; ennek tudható be a csökkenés fele. A 2004 és 2006 közötti időszakban nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási támogatás 1,8 milliárd eurós összege a 2001-2003-as időszakban nyújtott 6,2 milliárd eurónak kevesebb mint a harmadát teszi ki.
A legfontosabb közös célok
A három fő horizontális célkitűzés továbbra is a környezetvédelem, az energiatakarékosság, a regionális gazdasági fejlesztés és kutatás, továbbá a kutatás, fejlesztés és innováció. A környezetvédelmet és az energiatakarékosságot kiemelkedő mértékben támogatják a skandináv országok, Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság. A regionális fejlesztést leginkább az új tagországok és a földközi-tengeri tagállamok részesítik előnyben. A kutatást és innovációt leginkább Finnország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Olaszország, a Cseh Köztársaság és Észtország támogatja.