A bolti eladó is felel a bizonylatért

Fókuszban a feketemunka és az adóelkerülés visszaszorítása. Az év közben hatályba lépett adóváltozások, a számtalan vagyonosodási vizsgálat és az év végi szigorítások is azt mutatják, hogy minden kiskaput igyekeznek bezárni az adóelkerülők elől.

Az elvárt adóról szóló szabályozást megsemmisítette az Alkotmánybíróság, s ezt többek között azzal indokolta, hogy a jogszabály nem tette lehetővé a veszteséges vállalkozásoknak az ellenbizonyítást. A törvényhozás évközben ezért úgy módosította a szabályozást, hogy amennyiben a vállalkozás adózás előtti eredménye nem éri el a törvény által meghatározott jövedelem- (nyereség-) minimumot, akkor választhat: vagy kitölt egy bevallás-kiegészítő nyomtatványt, ami alapján az adóhatóság ellenőrizheti, vagy a jövedelem- (nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak.

A jövedelem- (nyereség-) minimum megegyezik a megsemmisített elvárt adó alapjával: társas vállalkozásoknál az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével csökkentett összes bevételnek, egyéni vállalkozónál a vállalkozói bevétel eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét meghaladó részének 2 százaléka.

Amikor a vállalkozó adóalapja nem éri el az elvárt minimumot, akkor saját döntésén múlik, hogy kitölti a bevalláskiegészítő nyomtatványt, vagy megfizeti az adót. A bevalláskiegészítő nyomtatványon a vállalkozásoknak többek között számot kell adniuk egyebek mellett arról, hogy milyen irodát bérelnek, milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, milyen személyi jellegű kifizetéseik vannak, mennyi kölcsönt adtak vagy kaptak az adóévben.

Kockázatelemző program alapján ellenőriz az Apeh

A nyomtatványt az adóhatóság a feldolgozza, és kockázatelemző program alapján adóellenőrzésre választja ki azokat a vállalkozásokat, ahol alapos okkal feltételezhető, hogy a tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Az ellenőrzésnél az adózó köteles bizonyítani, hogy az adóellenőr által kétségbe vont gazdasági események valóban megtörténtek, és a költségek ténylegesen a vállalkozás érdekét szolgálták.

Becsléssel fogják megállapítani az adóalapot, ha az adózó nem tudja bizonyítani ez utóbbit, illetve azt, hogy a bizonylatai valós gazdasági eseményekről szólnak. Az ellenőrzés folyamán az adóhatóság megvizsgálhatja, hogy az egyéni vállalkozó, a vállalkozás magánszemély tulajdonosa, illetve a vállalkozásban közreműködő személyek életvitelének biztosításához szükséges kiadásokra a vállalkozásból megszerzett jövedelem nyújthatott-e fedezetet.

Amennyiben pedig az ellenőr azt állapítja meg, hogy a vállalkozás eredménye és az abból származó jövedelem valószínűsíthetően nem nyújt fedezetet az életvitelhez szükséges kiadásokra (ráfordításokra), befektetésekre, kötelezi az érintettet, hogy bevallását egészítse ki.

Adóellenőrzés már az alapítás évében is lehet

Már az alapítás évében is számíthatnak adóellenőrzésre az induló vállalkozások. A megszűnő vállalkozásokat pedig csak akkor törli majd a cégbíróság, ha igazolják, hogy nincs köztartozásuk. A jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok legalább 20 százalékát kötelező lesz az indulás évében ellenőrizni. Az adószám kiadását követő 90 napon belül, helyszínen vizsgálják majd a kiválasztott céget.

Elsősorban az adóhatósághoz bejelentett adatok - így különösen a székhely, a központi ügyintézési hely, illetve a képviselő adatainak - valóságtartalmát és hitelességét ellenőrzik, emellett górcső alá veszik az adókötelezettségek teljesítését is. Ha a vizsgálat során fény derül arra, hogy a székhely, illetve a képviselő bejelentett adatai fiktív adatoknak tekinthetők, úgy a cég adószámát 45 napra felfüggesztik. Amennyiben az adózó a törvényes működést a felfüggesztés ideje alatt sem állítja helyre, úgy az adószámát végérvényesen törlik.

Bírság az elektronikus bevallásban hibázóknak

Adó- és járulékbevallásait 2007-ben már minden vállalkozó és vállalkozás elektronikusan köteles beküldeni az adóhatósághoz. Az APEH fél év türelmi időt adott a betanulásra, júliustól azonban bírság jár azoknak, akik hibásan, hiányosan vagy késedelmesen küldik be a bevallást. A bírság nem a vállalkozót, hanem a bevallást beküldő foglalkoztatót, könyvelőt vagy adótanácsadót terheli.

Jövőre egymillió forintra büntetheti a számla nélkül értékesítő kereskedőket az APEH, de felelősségre vonhatják a törvénysértésen kapott alkalmazottakat is. Akár 50 ezer forintjába kerülhet egy eladónak, ha az ő hibája, hogy a vevő nem kapott számlát.

Az elmaradt közterhet is meg kell fizetni

Erőteljesebb lesz az illegális foglalkoztatás elleni fellépés is a jövő év elejétől. Bővítik ugyanis az adóhatóság feketézőkkel szemben bevethető fegyvertárát. A milliós nagyságrendet elérő büntetés mellett a bejelentés nélküli alkalmazottak után az elmaradt közterheket is meg kell majd fizetni.

A bejelentés nélküli alkalmazott foglalkoztatása esetén az adóhatóság legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve megállapítja az adózó által "megspórolt" közterheket, azaz az összes elmulasztott adót és járulékot. Ha az elévülési időn belül másodszor is találnak feketemunkásokat az ellenőrök, akkor az első ellenőrzés megindítása és második megkezdése közötti időszakra nézve, az illegális alkalmazottak átlagos létszámával szorozva számítják ki az elmaradt közterheket. A dolgozóknak kifizetett munkabér összegét az első és a második esetben is becsléssel állapítja meg az APEH.