Szigorítják a betegek munkavégzését

Januártól jelentősen megváltozik az egészségkárosodással összefüggő ellátási rendszer. A  szociális járadékról szóló jogszabály a nyáron elfogadott módosításokkal egyezően szigorítja az ellátás melletti munkavégzés szabályait.

Teljesen átalakul az ellátások alapját képező szakértői minősítés, ehhez igazodóan pedig tovább differenciálódik az ellátási rendszer. Az átalakítás egyben szemléletváltást is jelent. Az eddigiekkel ellentétben nem az elveszített, hanem a megmaradó képességek helyeződnek a középpontba a jövőben. A munkaképesség-csökkenés helyett éppen ezért az egészségkárosodás mértékét fogják megállapítani a szakértői szervezetek.

A jelenlegi szabályok szerint a rokkantnyugdíjazáshoz a munkaképesség 67 százalékos csökkenése szükséges, a legalább 50 százalékban csökkent munkaképességűek ellenben csak szociális alapon járó ellátást igényelhetnek. Az új rendszerben 50-79 százalékos egészségkárosodás esetén állapíthatnak meg rehabilitációs járadékot, illetve rokkantnyugdíjat, a szociális ellátások pedig legalább 40 százalékos (bányászok esetében 29 százalékos) egészségkárosodás esetén igényelhetők majd.

Valamennyi ellátott tekintetében szigorodnak a jövedelemszerzési szabályok. A kormányzat nem titkolja, hogy a változtatásokkal az állami kiadások csökkentését tűzték ki célul. A minősítés és az ellátási rendszer összhangjának a megteremtésére irányuló folyamat utolsó lépéseként átalakulnak a szociális alapon járó juttatások.

Vállalkozóknak is jár ellátás

A szociális ellátásokról szóló, jelenleg hatályos jogszabálynak az a legnagyobb hibája a szakértők szerint, hogy nem alkalmazkodik a megváltozott gazdasági, társadalmi és munkaerő-piaci körülményekhez. A rendelet értelmében ugyanis kizárólag a munkaviszonyban állókat illetik meg a munkaképesség-csökkenéshez kapcsolódó juttatások, az egyéni vállalkozókat ellenben kirekesztik a jogosultak köréből. A munkaügyi tárca által kidolgozott tervezet egyebek között ezen is változtatna. Becslései szerint évente úgy 2-3 ezer főre tehető a vállalkozói körből érkező igénylők száma.

A létszámnövekedés mégsem jár kiadási többlettel, mivel a munkavégzéssel kapcsolatos szigorítások, az együttműködési kötelezettség előírása és a kétéves igényérvényesítési határidő bevezetése kellőképpen ellensúlyozza a jogosulti kör kiterjesztését.

A módosítások áttekintése

	2007	2008
Nyugellátás	rokkantnyugdíj	rokkantnyugdíj rehabilitációs járadék
Szociális ellátás	átmeneti járadék rendszeres szociális járadék bányászok járadéka keresetkiegészítés átmeneti keresetkiegészítés jövedelemkiegészítés átmeneti jövedelemkiegészítés	átmeneti járadék rendszeres szociális járadék bányászok járadéka

A másik fontos változás, hogy a hatályos előírásokhoz képest szigorúbbak lesznek az ellátás melletti munkavégzés szabályai. 2008-tól a járadékosok keresete - féléves átlagban - nem haladhatja meg a minimálbér 80 százalékát. Ezzel a keresetfüggő, személyenként eltérő mértékű jövedelemhatár egységessé válik valamennyi szociális ellátás esetében. A változás az indokolatlanul igénybe vett ellátások számának a visszaszorítását célozza - olvasható a rendelettel kapcsolatos szakmai előterjesztésben. Az új keresetkorlátot ellenben csak 2009. december 31-e után kell alkalmazni a jelenlegi ellátottak körére.

A rendszeres szociális járadékban részesülőket pedig - bizonyos feltételek fennállása esetén - a munkaügyi központtal való együttműködésre is kötelezi a kormányzati jóváhagyására váró tervezet. Az új rehabilitációs eljárás (komplex minősítés) bevezetésére tekintettel megszűnnek a munkáltatói rehabilitációs feladatok, illetve a települési önkormányzatok rehabilitációs bizottságai, továbbá feleslegessé válnak a keresetkiegészítésként folyósított ellátások is.

Kétéves határidő

A jelenlegi szabályok szerint az egészségkárosodással összegfüggő, szociális alapon járó járadékokat csak a keresőtevékenység megszűnését követően lehet igényelni. Ezzel ellentétben az új rendszerben az átmeneti járadékot és a rendszeres szociális járadékot a keresőtevékenység időtartama alatt, vagy annak megszűnését követő két éven belül lehet majd benyújtani. A kétéves határidő elmulasztása azonban jogvesztéssel jár.