Most érdemes csökkenteni a házipénztárt

A házipénztár-adóról szóló jogszabályt megsemmisítette az Alkotmánybíróság, a pénztárban lévő pénz kezelését azonban a decemberi adócsomagban szigorították. Februárig még kedvezményes adókulccsal lehet legálisan csökkenteni a pénztár tartalmát.

Adózni ugyan nem fog a házipénztár, de a számviteli törvényben meghatározott készpénzkezelési szabályzatot (nemcsak meglétét, hanem tartalmát is), szigorúbban fogja ellenőrizni az adóhatóság, és 500 ezer forintos mulasztási bírságot is kiszabhat majd. Amennyiben pedig a bírság ellenére sem találják rendben a készpénzkezelést, akár 1 milliós bírságot is kiszabhatnak az adóellenőrök.

Készpénzkezelési szabályzatot egyébként már hat éve kell készíteniük a vállalkozásoknak, mégpedig a számviteli politika néven összegzett szabályzathalmaz részeként. Az idén a számviteli törvény azt is meghatározza, hogy a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

Készpénzfelvét 10 százalékos osztalékadóval

A személyi jövedelemadó-törvény decemberi módosítása fenntartja a házipéztár kedvezményes csökkentésének lehetőségét. Érdemes odafigyelni, ugyanis ez a kedvezmény csak a törvény kihirdetését követő 45. napig él, azaz 2007. február 1-jén megszűnik.

A kedvezmény célja továbbra is az, hogy a társas vállalkozások házipénztárában felhalmozott, záró-egyenlegként kimutatott készpénz indokolt szintre csökkenjen. Ezért a 2006. évi adózott eredmény felosztásakor jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összegéből az alábbiak szerint számított különbözet adója 10 százalék. Fontos, hogy ezt a szabályt csak egyszer és csak 2007. februárig lehet alkalmazni.

A kedvezményes osztalékrész kiszámításához meg kell határozni az átlagos napi készpénz záró-egyenleget és az átlagos napi készpénzforgalmat a 2006. január 1.-augusztus 31. közötti időszakra. Ha az átlagos napi készpénz záró-egyenleg az átlagos napi készpénzforgalom kétszeresét meghaladja, a meghaladó részből - de legfeljebb a jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összegéből - ki kell számítani az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában a rá jutó részt. A jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összegéből az előbbiek szerint számított különbözettel megegyező rész adója 10 százalék. Az osztalék további részére jutó adót az általános szabályok szerinti 25, illetve 35 százalékos adókulccsal kell meghatározni.

Adófizetés, adóbevallás

A 10 százalékos adókulcs alkalmazásának feltétele, hogy az osztalék 2007. február 1-ig a megállapítás évében megszerzett bevétele legyen a magánszemélynek. Éppen ezért a 2006-ban osztalékelőleg címén kifizetett felvett jövedelemre nem számolható el 10 százalékos adó.

A kifizetőnek a bevételszerzés napjára kell megállapítania az adót, és arról külön igazolást kell adnia a magánszemélynek, az osztalék másik (25 és 35 százalékos) összegétől és annak adójától elkülönítve.

A magánszemély a kifizetőtől kapott igazolás alapján a 10 százalékos mértékű adókulccsal adózó adóalapot és ennek az adóját az osztalék másik részétől és annak adójától elkülönítve a megállapítás évéről szóló adóbevallásában az osztalékra vonatkozó szabályok szerint köteles bevallani.

Az adót vagy a magánszemély fizeti meg a kifizetőtől kapott igazolás szerinti bevételszerzés napjának negyedévét követő hónap 12-éig, vagy a kifizető vonja le, vallja be és fizeti meg. Mindkét esetben lehet részletfizetést kérni, ekkor az adóhatóság az adóévben és az azt követő négy adóévben öt egyenlő részletben való megfizetést engedélyez.