Csak Bánfi javasolt kamatcsökkentést

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjai közül 11 fő a 7,5 százalékos alapkamat tartását támogatta, Bánfi Tamás pedig 25 bázispontos kamatcsökkentést javasolt a testület legutóbbi kamatdöntést hozó ülésén.

A tanács tagjainak döntő többsége egyetértett abban, hogy a kamatszint mérséklésére a közeljövőben csak akkor nyílik lehetőség, ha csökken a várakozásokon keresztül tovább gyűrűző inflációs hatások veszélye, és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci tendenciák a magyar gazdaság számára kedvezőbben alakulnak.

A testület szerint a legfontosabb monetáris politikai feladat a jelenlegi körülmények között az inflációs várakozások lehorgonyzása, amelyben meghatározó szerepe van a 2008. évi béralakulásnak.

A tanács tagjai egyetértettek a Magyar Nemzeti Bank novemberi inflációs jelentésében vázoltakkal, amely szerint az élelmiszer- és nyersanyagárak kiugró növekedése miatt az infláció csökkenése a korábban vártnál elnyújtottabb lesz, de 2009-ben elérhető a 3 százalékos inflációs cél. Többen kiemelték, hogy a legfrissebb adat a maginfláció további emelkedését mutatja, de ezt a feldolgozott élelmiszerek áremelkedése okozta, az élelmiszer ársokk másodlagos hatásai egyelőre nem jelentkeztek a többi termék és szolgáltatás áralakulásában.

Kedvező változásként említették, hogy novemberben már nem nőttek tovább a feldolgozatlan élelmiszerek árai, ami idővel a feldolgozott élelmiszerek áremelkedésére is mérséklően fog hatni. Elhangzott olyan vélemény is, hogy mivel az agrárszektor termelése nagyon gyorsan képes alkalmazkodni a megváltozott árakhoz, ha 2008-ban kedvezőbbek lesznek az időjárási feltételek, mint az idei évben, akkor az élelmiszer-árak korrekciója a vártnál gyorsabb is lehet.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy továbbra is a legfontosabb monetáris politikai feladat a jelenlegi körülmények között az inflációs várakozások lehorgonyzása, amelyben meghatározó szerepe van a 2008. évi béralakulásnak. Mások azt hangsúlyozták, hogy a vállalatok lecsökkent profitabilitása várhatóan hatékonyan képes korlátozni a bérnövekedést, és a munkaadói oldal jelenlegi bérajánlásai összeegyeztethetőek a jegybanki inflációs célokkal. Emellett az állami alkalmazottak visszafogott béremelkedése a vállalati alkalmazottak béralakulására is fegyelmezően hathat.

Arra is felhívták a figyelmet egyes tanácstagok, hogy a nemzetközi élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedése miatt a globális inflációs nyomás hosszú évek óta nem volt ilyen erőteljes, miközben a nemzetközi piaci bizonytalanság fékezőleg hat a főbb gazdaságok növekedésére is, és ez különösen nehéz helyzet elé állíthatja a főbb jegybankokat.

Elhangzott olyan vélemény is, hogy mindez tovább erősítheti azt a kettősséget - alacsony növekedés, magas infláció -, amely már egyébként is jellemzi a magyar gazdaságot - áll a jegyzőkönyvben.

A harmadik negyedévi, a vártnál is alacsonyabb gazdasági növekedés miatt a tanácsban többen hangsúlyozták, hogy ha az infláció rövid távú alakulásával kapcsolatos kockázatok csökkennek, akkor a monetáris politikának a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelnie a gazdaság esetleges erőteljesebb lassulásával kapcsolatos kockázatokra.

Ezzel szemben mások úgy érveltek, hogy Magyarországon a monetáris politika - összehasonlítva más országok tapasztalataival - a növekedésre csak kismértékben tud hatni, miközben az árfolyamcsatorna viszonylag erős szerepe miatt az inflációra gyakorolt hatás viszonylag gyors és erős, ezért jelen helyzetben egy növekedést élénkítő monetáris politika számos kockázatot hordozna.