A munkára rakodó túl magas adóterhek hátrányosan érintik az ország munkaerőpiacát - mondta el Christopher Heady, az OECD szakértője. Az adóteher vonatkozásában Magyarország ugyan nem tér el az OECD-államok átlagától, és a 20 százalékos áfakulcs is átlagosnak mondható, a társadalombiztosítási járulék mértéke azonban aránytalanul magas - mondta Heady. Ha például nő a minimálbér, akkor a tb-járulék mértéke is emelkedik, ezáltal pedig növekszik a foglalkoztatás terhe, ami különösen a kisebb vállalkozások esetében azt eredményezi, hogy vagy csökkentik a foglalkoztatás idejét, vagy mérséklik az adott vállalkozásnál alkalmazottak létszámát - magyarázta. Ezáltal az OECD-tagállamok között az egy keresővel rendelkező családok esetében a harmadik legerősebb az "adóprés".
Meggondolandó lenne viszont az áfa újbóli megemelése, mivel az alacsony áfakulcs a gazdagabb rétegeket segíti, a szegényeket viszont sújtja azáltal, hogy a gazdagabbak a nagyobb fogyasztásuk során könnyebben fizetik ki az alacsony fogyasztásiadó-kulcsot - mondta a szakértő. Ezenkívül Magyarországon elenyésző a vagyonadók szerepe, holott az OECD-tagok tapasztalata szerint alkalmazása jelentős bevételeket eredményez, és nem torzítja a gazdaságot.
Az OECD és a magyar kormány március végéig tartó szakmai együttműködési programja 10 kérdéssel foglalkozik, köztük a fiskális politikával és az adózással, a foglalkoztatással és szociálpolitikával, az oktatással, az egészségügyi reformmal, a nyugdíjrendszerrel, a kis- és középvállalkozások helyzetével, a közigazgatás reformjával, az e-közigazgatással, az energia és környezetvédelem kérdéseivel, valamint az innováció területével. Az OECD jelentésének március végére kell elkészülnie - mondta el Alessandro Goglio, az OECD közgazdasági részlegének munkatársa.