Kilistázással fenyegetőznek a láncok

A kereskedelmi láncok erőfölényét egyre erőteljesebben érzik a beszállítók, legtöbbször azonban nem a kisméretű, árbevételű és gyenge alkupozíciójú vállalkozásokat érinti a piaci erővel való visszaélés. Sokkal gyakoribb, hogy a közepes méretű cégekre kényszerítenek az új kereskedelmi törvénybe ütköző feltételeket - írja a Napi Gazdaság.

Míg a kilencvenes évek közepén a beszállítók többsége szerint egyenrangú partnerekként szerződtek a kiskereskedelmi láncokkal - így ennek megfelelően értékarányos kontraktusokat alkudtak ki -, addig napjainkra, ha sikerül is írásba foglalni az együttműködést, a megállapodás jobbára a láncok érdekeit szolgálja - derül ki az MKIK Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézete (GVI), a nagyméretű kiskereskedelmi láncok és a beszállítók kapcsolatát vizsgáló felméréséből.

A megkérdezett beszállítók 40 százaléka szerint a partnerlánc határozza meg a feltételeket, és hiába az olykor hosszú hónapokon át zajló tárgyalás, gyakorlatilag nincs alternatívája a kereskedők diktálta feltételek elfogadásának, legfeljebb az, ha új partner után néznek.

Leggyakrabban a harmadik személy és a legkedvezőbb feltételek alkalmazását kötik ki írásban vagy szóban a kereskedelmi láncok. Utóbbi feltételt jogsértő volta ellenére hozzávetőleg 40 százalékban szerződésben is rögzítik, szóbeli megegyezés pedig az esetek 15 százalékában születik róla.

A harmadik személy alkalmazása gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kereskedő olyan szolgáltatást kér a beszállítótól, ami alapvetően az ő feladata, vagyis kereskedelmi szolgáltatás lenne. Ennek elvégzését a kereskedelmi törvény rögzíti. Van olyan lánc, amely ezen felül azt is meghatározza, hogy hol, mely cégektől és mennyiért veheti igénybe ezt a szolgáltatást a beszállító.

Jellemzően logisztikai szolgáltatásról - a szállítás mellett például helyi termékelhelyezésről, polcrendezésről - van szó, ami a kiskereskedelem alfája és ómegája. (A termék forgalma nagyban függ a kihelyezéstől és az állandó polcfeltöltéstől.) A láncok által meghatározott ilyen jellegű díj akár 30-40 százalékkal is eltérhet attól, amit ugyanaz a merchandiser cég másik áruházban alkalmaz.

A kereskedelmi törvény ezt ugyancsak erősen tiltja, arról nem beszélve, hogy mindez versenytörvénybe is ütközik. A kereskedők év közben is gyakran változtatnak egyoldalúan a szerződések feltételein - a válaszadók közel negyede számolt be ilyen tapasztalatról -, nemritkán az érvényes szerződéssel ellentétes új követelésekkel állnak elő, és ha a beszállítók tiltakoznak ez ellen, akkor a kereskedők az áru kilistázásával (polcról való eltűntetésével) fenyegetőznek.

Ezzel gyakorlatilag bármilyen feltételt elfogadtatnak a kisebb beszállítókkal, de arra is van példa, hogy a nagyokkal is megcsinálják. A termék nyomós indok nélküli kilistázásáról a megkérdezettek 23 százaléka számolt be. Meglepő módon a kilistázással nem a multik, hanem a külföldi beszerzési társulások élnek - a kapcsolatok 42,6 százalékában volt erre példa. Ez után következnek a hipermarketek, míg a magyar tulajdonú bolthálózatoknál jóval ritkább ez a gyakorlat.