A határozat nyomán csökken a bankok tőkelekötési kötelezettsége a HG kezességével támogatott hitelek esetében. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete több hónapos átvilágítás után a magyarországi garancia intézmények közül elsőként a Hitelgarancia Zrt. részére engedélyezte "a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályoknak megfelelő pénzügyi vállalkozásként történő működést."
A határozat szerint a társaság által alkalmazott irányítási, ellenőrzési, kockázatkezelési, tőkeszükséglet számítási eljárások megfelelnek az ún. sztenderd módszert alkalmazó bankok gyakorlatának. "A döntés az egész KKV szektor idei forrásbevonására kedvező hatással lehet, hiszen a Hitelgarancia Zrt. 2007-ben már a szektor hiteleinek mintegy 10 százalékát garantálta" - nyilatkozta az erről szóló sajtótájékoztatón Nyers Rezső a Magyar Bankszövetség főtitkára.
Nyers szerint a hitelgarancia a KKV hitelezés legfontosabb katalizátora. A bankok ugyanis általában akkor fordulnak hitelgaranciáért az erre szakosodott cégekhez, ha egy vállalkozás teljesítménye, eredményessége jó, ám a továbblépéshez szükséges beruházási hitelhez nem áll rendelkezésre elegendő fedezet.
Tipikusan ilyenek a gyorsan fejlődő kisebb cégek, ezért a hitelgarancia a szektor fejlődésének, illetve hitelfelvételének legfontosabb előfeltétele, egyik motorja. A főtitkár elmondta, hogy a KKV szektor új hiteleinek állománya 2007-ben 8 százalékkal növekedve 3500 milliárd forint körül alakult, és a Bankszövetség 2008-ban is hasonló bővülésre számít.
"Gyorsan nő a KKV-k hitelállománya, de még gyorsabban a garantált hiteleké" - reagált az elhangzottakra Radnai György a Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. A társaság által vállalt új garanciák összértéke 2007-ben ugyanis 30 százalékkal emelkedve megközelítette a 300 milliárd forintot, ezzel a KKV-k számára vállalt készfizető kezességgel a társaság 350 milliárd forint hitel felvételét segítette elő a szektorban.
A vezérigazgató a PSZÁF által kiadott ekvivalencia tanúsítványról elmondta, hogy az az Európai Tőkekövetelmény Direktívájának magyarországi életbe lépésével nyerte el igazi jelentőségét. A bankár körökben csak Bázel II-ként emlegetett direktíva egy egységes, valamennyi európai pénzintézetre nézve kötelező kockázatkezelési szabályrendszer, amely 2008. január 1-től hatályos.
A direktíva értelmében a garantőr intézmények által vállalt készfizető kezességeknek a költségvetési viszontgaranciával nem fedezett része után a bankoknak a tőkemegfelelési mutató kiszámításakor 100 százalékos szorzót kell használniuk a kötelező tartalékképzés megállapítására. Ha azonban a garantőr intézmény maga is bank, vagy a bankokkal egyenértékű kockázatkezelési gyakorlatot folytat, akkor a kockázati szorzó 20 százalék. "Ezt a lehetőséget nyerte most el a Hitelgarancia Zrt., ami lényegesen kedvezőbbé teszi cégünk garanciáját a bankok számára" - közölte a vezérigazgató.
Radnai György elmondta, hogy a Hitelgarancia Zrt. vállalkozói hitelekre vállalt kezességeinek 70 százalékát az állam viszontgarantálja. Erre eddig is, és ezután is a legkedvezőbb kockázati szorzót alkalmazhatják a bankok. A nagy különbség tehát az állam által nem garantált 30 százalék esetében mutatkozik. A Hitelgarancia Zrt. saját kockázatának értéke 2007. végén 100 milliárd forintot tett ki. A társaság garanciaportfoliója évről-évre gyorsan emelkedik, így ez az összeg jövőre elérheti a 125-130 milliárd forintot is.
"Egyáltalán nem mindegy, hogy ennek a 100, vagy 20 százalékát kell a bankoknak tartalékba rakniuk, hiszen okkal feltételezzük, hogy a verseny miatt ezt a megtakarítást végső soron a hitelfelvevők kapják meg alacsonyabb kamatok formájában" - nyilatkozta Radnai György.