A résztvevők olyan hatékony mechanizmusokat dolgoznak ki, amelyekkel ellenőrizhető lesz a konvencióban vállaltak teljesítése az egyes országokban. Ezenfelül szó lesz azokról a módszerekről is, amelyek révén visszaszerezhetők lennének a korrupt állami vezetők által elsíbolt dollármilliárdok.
Az UNCAC a világon az első jogilag kötelező, globális érvényű eszköz a korrupció letörésére. A konvenció a részt vevő államok számára nemcsak a korrupció elleni küzdelmet írja elő, de azt is, hogy az ilyen eseteket bűncselekményként kezeljék, működjenek együtt a felszámolásában, és szolgáltassák vissza az ellopott javakat.
A korrupció elleni harc éllovasának tekinthető Transparency International (TI) nyilvánosságra hozott pozíciós papírjában összegezte tapasztalatait és javaslatait. Megállapítja, hogy a korrupció elleni küzdelem eredményeinek az országok önértékelésén alapuló felmérése eddig nem sok sikert hozott, ugyanis abban a konvenciót aláíró államoknak alig a fele vesz részt.
Az ENSZ és a Világbank évi 1000 és 1600 milliárd dollár közé teszi a bűnözésből, a korrupcióból és az adócsalásból származó, határon átnyúló pénzáramlás összegét. A legszegényebb országokat kifejezetten érzékenyen érinti azoknak a milliárdoknak az elvesztése, amelyeket korrupt vezetőik sajátítottak ki és menekítettek külföldre. Ezek visszaszolgáltatásának előmozdítására a két intézmény tavaly közös kezdeményezést indított útjára. A TI hangsúlyozza: a bali konferencián ezen a területen is konkrét döntéseket vár a kormányoktól.
Magyarországon az utóbbi években erősödött fel a korrupció elleni küzdelem. Az Antikorrupciós Koordináció Testület (AKT) amely múlt heti döntése eredményeként a kormány elé kerül a 2014-ig szóló korrupció elleni stratégia és a hozzá kapcsolódó - a feladatokat 2010-ig meghatározó - cselekvési program - olvasható a Világgazdaságban.