Az egyensúly javítja a versenyképességet

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint az egyensúlyban lévő, szilárd államháztartás erősíti a gazdaságot, javítja az ország versenyképességét. Kovács Árpád ezt pénteken, Budapesten, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola konferenciáján mondta, amelyet a főiskola névadója tiszteletére rendeztek.

Aláhúzta: Wekerle Sándor, a dualizmus korabeli Magyarország egyik legjelentősebb miniszterelnöke már a XIX. század végén felismerte, hogy a kiegyensúlyozott államháztartás, a jól működő államigazgatás segíti a magángazdaság működését, hozzájárul a gazdasági növekedés javulásához.

AZ ÁSZ elnöke kiemelte: a kiegyezés korának politikusai napjaink problémáihoz hasonló kihívásokkal szembesültek, hiszen akkoriban egy fejlődésében megkésett, az európai félperiférián lévő ország számára kellett megteremteni a felzárkózás lehetőségét, részben a monarchia, részben Nyugat-Európa fejlettebb régióihoz.

Wekerle Sándor életműve számos tanulsággal szolgál a ma embere számára is, a politikus felismerte, hogy szilárd államháztartási alapok nélkül nem lehet megvalósítani az ország fejlődését, "amit ma úgy mondunk, hogy nominális és reálkonvergencia nélkül nincs felzárkózás" - emlékeztetett rá Kovács Árpád.

Az ÁSZ elnöke elmondta: Wekerle Sándor -, aki 1889 és 1918 között többször volt volt pénzügyminiszter és háromszor volt magyar miniszterelnök - életművéhez tartozik az államháztartás konszolidálása mellett az is, hogy nevéhez fűződik a korabeli valutareform is. Nevezetesen az, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia Wekerle Sándor tevékenysége alatt tért át az ezüstalapú pénzrendszerről az aranyalapú valutarendszerre.

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, volt jegybankelnök előadásában a független nemzeti bank fontosságára hívta fel a figyelmet, már csak azért is, mert Wekerle Sándor második miniszterelnöksége idején a független jegybank körüli vita kényszerítette ki akkori lemondását.

Már az 1848-as 12 pont egyik fontos követelése volt az önálló nemzeti bank, a XX. század első évtizedében ez a kérdés ismét az egyik legfontosabb belpolitikai üggyé vált, mivel a nemzeti önállóság szimbólumának tekintette az önálló magyar jegybankot a korabeli magyar politika több vezéralakja is - emlékeztetett rá a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

A volt jegybankelnök hangsúlyozta: napjaink kérdése pont ennek ellentettje, nevezetesen az, hogy mikor tudjuk teljesíteni az európai közös valuta bevezetésének előfeltételeit, mikor lépünk be az eurózónába. "Államférfiúi felismerés kérdése az, hogy milyen nagy előnyökkel jár egy közös valuta léte egy adott ország számára" - húzta alá Bod Péter Ákos.