A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi mutatója, hétezer német feldolgozóipari, építőipari, nagy- és kiskereskedelmi vállalat megkérdezése alapján, januárra pontra csökkent a decemberi 103,0 pontról, közölték csütörtökön az Ifo-nál.A mutató 2006. december óta csökken.
A mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) hat hónapra előre tekintő németországi konjunktúra- és üzleti hangulatmutatója, mintegy háromszáz intézményi befektető és közgazdász véleménye alapján, januárra mínusz 41,6 pontra, 1993. február óta a legalacsonyabbra esett tovább a decemberi mínusz 37,2 pontról, a pesszimisták növekvő többségét jelezve. A mutató történelmi középértéke januárral együtt plusz 30,0 pont.
Az elmúlni nem akaró "nem elsőrendű válság" és az idén várható gazdasági lassulás miatt terjed a borúlátás. A német gazdaság tavaly nagyrészt szilárdan teljesített, de az év végét már minden bizonnyal lassulás jelemezte, ezért tavaly az évi átlagos gazdasági növekedés 2,5 százalékra, illetve munkanapokkal kiigazítva 2,6 százalékra csökkent a 2006-os 2,9 százalékról, illetve munkanapokkal kiigazítva 3,1 százalékról, a szövetségi statisztikai hivatal előzetes becslése szerint. A tavalyi utolsó negyedévről és a tavalyi éves becslés felülvizsgálatáról februárban ad számot a hivatal.
A német kormány október végén 2,4 százalékra javította a tavalyi GDP-növekedésre szólt várakozását az addigi 2,3 százalékról, de az idei, 2008-as évre szóló előrejelzését 2,0 százalékra rontotta 2,4 százalékról. A kormány rövidesen tovább csökkenti a 2008-as gazdasági növekedési előrejelzését, mondta Michael Glos német gazdasági miniszter december végén. A német gazdaságkutató intézetek mindenesetre már korábban többnyire 2 százalék alá vitték az előrejelzéseiket.
Az Európai Bizottság, a novemberben kiadott őszi előrejelzéseiben, tavalyra 2,5 százalékos, idénre 2,1 százalékos, jövőre, azaz 2009-re 2,2 százalékos gazdasági növekedést jósolt Németországnak, a 2006-os, 2,9 százalékos ütem után.
Németországban a foglalkoztatottak száma az exportgazdaság bővülése és a sok beruházás miatt nő - az őszi létszám a legnagyobb volt az ország 1990. októberi újraegyesítése óta -, ugyanezért csökken a munkanélküliség, de az inflációtól tartósan elmaradó, szerény - az egész EU-ban legkisebb ütemű - béremelkedés miatt a javulás nem látszik meg a lakossági fogyasztáson, a GDP-növekedés legfontosabb kínálati oldali tényezőjén.
A lakossági fogyasztás a tavalyi első negyedévben 0,4 százalékkal, a másodikban 0,2 százalékkal, a harmadikban 0,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A 2006-os utolsó negyedben, a tavaly januári áfa-emelés miatt előre hozott vásárlások miatt, még 1,9 százalékos volt a lakossági fogyasztás éves többlete változatlan áron, 2006-ban egész évben azonban átlagosan csak 0,9 százalékos.
A globalizáció megváltoztatta a keynes-i receptet: a német vállalatokat ma már nem nagyon érdekli, hogy a hazai fogyasztók megveszik-e termékeiket. A növekedés forrása nem otthon van, a fogyasztói társadalom" mítosza, a német "gazdasági csoda" 1960-as, 1970-es alapja rég a múlté, vélik elemzők az utóbbi évek adatait összesítve.
2006-ban a munkaköltségek közül a bruttó bér átlagosan 1,225 százalékkal emelkedett Németországban, tavaly, azaz 2007-ben az első háromnegyed évben 1,3 százalékkal volt több a bruttó bér, mint egy évvel korábban. Németország ezzel szűkmarkúság-rekordot tart az EU-ban, ráadásul ez reálbércsökkenést jelent a dolgozóknak, hiszen Németországban a tizenkét havi infláció a tavaly januári 1,8 százalékról novemberre 3,3 százalékra gyorsult, decemberben is még 3,1 százalékos volt; az évi átlagos infláció pedig a leggyorsabb 1994 óta, EU-szabvány szerint számolva.
Közben a kormány a nem bér jellegű munkaköltségek átlagosan 0,53 százalékos csökkentésével kedveskedett a vállalatoknak, ellensúlyozandó a 2006-osnál hajszállal gyorsabb béremelkedést.