Élet aprópénz nélkül

A két legkisebb címletű aprópénz márciusi bevonása kapcsán két törvény is készül a kerekítés szabályairól, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig külön honlappal, illetve online kalkulátorral segít a kezdeti nehézségek leküzdésében.

Az 1 és 2 forintosok verése során felhasznált fémek világpiaci ára számottevően megemelkedett, így az aprópénzek gyártási költsége már lényegesen meghaladja az általuk képviselt névértéket. Az utóbbi években jelentősen csökkent vásárlóértékük miatt a készpénzforgalomból kikerülő egy- és kétforintosokból sokan komoly készletek halmoztak fel otthon perselyben, korsóban, dobozban.

A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint jelenleg mintegy 1 milliárd darab egyforintos és valamivel kevesebb, 900 millió kétforintos érme van forgalomban, ami azt jelenti, hogy minden magyar állampolgár birtokában - a csecsemőket is beleértve - átlagban 100, illetve 90 darab ilyen címletű érme van.

Március elsejéig természetesen még lehet az egy- és kétforintosokkal fizetni. Tudni kell azonban, hogy a kereskedők fajtánként csak ötvenet kötelesek elfogadni egy-egy érméből. A jegybank tájékoztatása szerint a posta, a takarékszövetkezetek és a kereskedelmi bankok márciustól további fél évig kötelesek még az aprópénzeket beváltani. Jelenleg még korlátozás nélkül, a jövő hónaptól ellenben csak 100 darabig kell ezt díjmentesen teljesíteni. A Nemzeti Banknál 2013-ig lehet a kivont érméket érvényes fizetőeszközre váltani.

Csak a végösszeget kell átalakítani

Az érmebevonásoktól függetlenül az 1 forintos elszámolási egység továbbra is érvényben marad. Ebből következően a jövőben sem lesz akadálya annak, hogy az árakat az eddig gyakorlattal egyezően állapítsák. Az árak tehát az aprópénzek bevonásának a hatására nem emelkednek. Más kérdés, hogy márciustól csak az öt forintra, vagy annak a többszörösére végződő összegek esetén lesz lehetőség pontos fizetésre, egyéb esetekben viszont kerekítésre lesz szükség. Ennek részletszabályait külön törvény állapítja majd meg. Ezzel összefüggésben alapelvként kell rögzíteni, hogy a készpénzzel történő fizetéseknél nem az egyes tételeket, hanem kizárólag a végösszeget kell kerekíteni. Bankkártyás fizetés és elektronikus pénzmozgás esetén ellenben a kerekítés egyáltalán nem kötelező.

Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy készpénzes, azaz "sárga" csekkes befizetéskor a posta szintén a végösszeget fogja csak kerekíteni. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor sem tételenként, hanem a befizetett csekkek együttes értéke alapján történik majd a kerekítés. A jogosult pedig (például közüzemi szolgáltató, hitelintézet, állami intézmény, adóhivatal, stb.) mindig a pontos, azaz a csekken szereplő összeget kapja meg a postától, a kerekítéstől függetlenül.

Elő a matekkal!

Az elfogadásra váró törvényjavaslat szerint a matematika általános kerekítési szabályát kell a kézpénzes fizetésekkel összefüggő kerekítés során alkalmazni. Mivel a fillér a forint váltópénzeként jelenleg is él és a jövőben is megmarad, a szabálynak a fillérre vonatkozó esetleges kerekítéseket sem szabad figyelmen kívül hagynia. Ebből következően a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé 0-ra, a 2,50 forinttól 4,99 forintig felfelé és 5,01 forinttól 7,49 forintig lefelé 5 forintra kell kerekíteni.

A fillért a hétköznapi életben szerencsére már csak ritkán használjuk, nézzük hogyan alakul a kerekítés forintra végződő összegek esetén:

• az 1-re, 2-re végződő összegek esetén lefelé 0-ra;
• a 3-ra, 4-re végződő összegek esetén felfelé 5-re;
• a 6-re, 7-re végződő összegek esetén szintén lefelé 5-re;
• a 8-ra, 9-re végződő összegek esetén felfelé, 0-ra.

Minden ellátást felfelé korrigálnak

A kerekítési különbözetet nem kell a bizonylatokon feltüntetni, így a kerekítési különbözet nem képez áfa alapot sem. A kerekítésekből adódó pénztárhiány vagy többlet egyéb ráfordítás vagy bevétel jogcímen számolható el. A kerekítésről szóló törvénnyel kapcsolatos pénzügyminisztériumi előterjesztés utal ugyanakkor arra, hogy a vállalkozásoknak a készpénzkezelési szabályzatukban a pénztártöbblet, illetve -hiány kezeléséről külön rendelkezniük kell.

A társadalombiztosítási és szociális ellátások (így a nyugellátások, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások, a szociális és a gyermekvédelmi törvény szerinti pénzellátások, valamint a családtámogatások) kerekítésével összefüggésben egy újabb törvény elfogadását tervezi a kormányt. A javaslat szerint az ellátási összegek nulla, vagy öt forintra történő kerekítését - a matematikai szabályoktól eltérően - mindig felfelé kell megvalósítani. Így nem fordulhat elő az, hogy a jogosult az ellátások növelése esetén a részösszegek sorozatos lefelé kerekítése miatt kisebb ellátást kap majd, mint amennyi a korábbi ellátása volt - olvasható a törvénytervezet miniszteri indokolásában.