A negyedik negyedben 12,63 milliárd koronás adózott eredményt ért el a CEZ, az egy évvel korábbi 6,57 milliárd korona után. Az elemzők 13,21 milliárd koronát vártak. A pénzforgalmi többlet (EBITDA) 26 százalékkal, 20,19 milliárd koronára, a negyedéves bevételek 51,70 milliárd koronára nőttek az egy évvel korábbi 40,66 milliárdról. A cég eredményei ismertetésével együtt 46,6 milliárd koronán erősítette meg idei egész évi nyereségcélját.
Szakértői vélemények szerint a csoport a nyereség nagymértékű növekedését elsősorban az áramdíjak növekedésének köszönheti. Az áram drágulása mellett közrejátszottak ebben a magasabb áramtermelés, a cég takarékossági intézkedései, valamint a külföldi akvizíciók is.
"A nagykereskedelmi árak, amelyek a CEZ számára a nyereség legfőbb forrását jelentik, már nincsenek szabályozva és a piac alakítja őket. Különösen a külföldi hatások meghatározóak. Az államnak ezen a téren gyakorlatilag már semmiféle befolyása nincs az áram árára" - kommentálta az eredményt Petr Novák, piaci elemző.
A prágai energiatőzsde tavaly nyári megnyitása az áramárakat 2007-ben még nem befolyásolta, mert ezeket még a 2006 nyarán megtartott hagyományos áramaukciók eredménye alapján határozták meg. A CEZ Közép-Európa legnagyobb energetikai csoportja; a fogyasztók számát tekintve az Európai Unióban a hatodik legnagyobb energetikai csoport.
A 66 százalékos állami tulajdonban lévő CEZ változatlanul a legnagyobb nyereséggel gazdálkodó vállalat Csehországban. Tőkeereje és a felhasználók száma szerint az európai energetikai társaságok között a nyolcadik helyen van.
A Mol és a CEZ augusztusban stratégiai szövetség létesítéséről szóló szándéknyilatkozatot írt alá. A két vállalat közösen gáztüzelésű hő- és villamosáram-termelő erőműveket fog építeni és működtetni. Az együttműködés keretében a CEZ legfeljebb 10 százalékot elérő részesedést szerez a Molban.