Sokba kerülhet Koszovó leválása

Koszovó függetlenedésének folyamatában jobbára csak a problémakör politikai vonatkozásai kerültek előtérbe, de a tartomány elszakadása Szerbiától számos gazdasági és tulajdonjogi kérdést is felvet. A Standard and Poor's egyelőre tartja Szerbia besorolását.

A szerbiai állami intézmények és szakértők becslése szerint a koszovói ingatlanok értéke mintegy 220 milliárd dollárra rúg, ebből legkevesebb négymilliárd dollárra becsülik annak a harmincezer szerb családnak a vagyonát, amelyeket elűztek Koszovóból a nemzetközi haderő 1999-ben történt bevonulása óta.

Amikor "szerb veszteségekről" van szó, figyelembe kell venni a katonai létesítmények értékét is, hiszen csak a Pristina melletti Slatina repülőtér értékét 95 millió euróra becsülik Belgrádban. A szerbiai vállalatoknak összesen 1358 ingatlanjuk van Koszovó területén, egyedül a szerbiai állami villamos művek, az EPS koszovói létesítményeinek értékét közel hárommilliárd euróra (mintegy 4,2 milliárd dollárra) becsülik.

Belgrádnak komoly fenntartásai voltak, amikor az ENSZ-kormányzat a kusza tulajdonviszonyok tisztázása nélkül indította el a privatizációt (1960 és 1990 között Belgrád 17 milliárd dollárt fektetett be Koszovóban). A társadalmi tulajdonban (dolgozók kezében) lévő vállalatok értékesítésekor például nem elégítették ki az elmenekült szerb dolgozókat. A szerbiai gazdasági kamara figyelmeztette a világ minden gazdasági társaságát, hogy a megvett koszovói vállalatok tulajdonjogi viták tárgyát képezhetik.

A koszovói ENSZ-igazgatás becslése szerint a vasárnap függetlenné vált tartományban legalább 8,3 milliárd tonna lignit van, míg szerbiai szakértők 14 milliárd tonnára becsülik a tartalékot. A barnakőszén értékét a Világbank 13,5 milliárd euróra becsülte, a pénzintézet szerint kiaknázása legalább 35 ezer új munkahelyet teremtene a tartományban. Mindennek ellenére nem olyan vagyonról van szó, amelyért érdemes lenne "vért ontani", hiszen a szénbányák többsége másfél évtizede nem működik, rendkívül költséges beruházásokkal lehetne életet lehelni beléjük. Ugyanakkor az is az igazsághoz tartozik, hogy a szerbiai lignittartalékok 2035 körül kiürülnek, ezért Belgrádnak elemi érdeke lenne, hogy hozzáférhessen a koszovói szénlelőhelyekhez, annál is inkább, mert javarészt Szerbia pénzéből épültek a bányaipari létesítmények, amint a nagyvállalatok többsége is.

Az ólom- és cinktartalékot Koszovóban mintegy 42,2 millió tonnára becsülik, ami a szerbiai tartalékok 74,1 százalékát teszi ki. Emellett 1,3 millió tonna nikkelt és kobaltot, 1,7 millió tonna bauxitot és 5,4 millió tonna magnezitet rejt a koszovói föld. A tartomány területén aranyat, ezüstöt, vasat és rezet is bányásznak, de ritka fémek - indium, kadmium, germánium, tallium és gallium - is vannak Koszovóban, jóllehet e kincsek értékét még nem vizsgálták meg alaposan.

A természeti gazdagság ellenére Koszovó Európa talán legszegényebb gazdasága, és mindig is a volt Jugoszlávia legszegényebb területének számított, lakosságának legalább a fele szegénységben él. 1988-ban az egy főre jutó hazai össztermék az országos átlag mintegy 24 százalékát tette ki. Az úgynevezett kis-Jugoszlávia tízéves fennállásának idején nem javult a helyzet, és az 1998-99-es válság megadta a kegyelemdöfést a tartománynak: leálltak a gyárak, egekbe szökött a munkanélküliség.

Ebből az állapotból próbált felocsúdni Koszovó a nemzetközi közösség segítségével, eddig csekély sikerrel. Nem nehéz megjósolni, hogy a nyomorgó Koszovó milyen fékező hatással lenne a szárnyait bontogató, euroatlanti integráció útján lépegető Szerbia számára, amely épphogy hozzálátott gazdasága rendbetételéhez.

Európai viszonylatban Koszovóban a legkisebb az egy főre jutó hazai össztermék és a legmagasabb a munkanélküliség. Erőssége lehetne az, hogy átlagéletkor tekintetében a koszovói albán Európa legfiatalabb népe, a lakosság fele 25 év alatti. Ugyanakkor ez is inkább sújtja a tartományt, sok fiatal ugyanis nehezen talál munkát. A munkaképes lakosság közel fele nem dolgozik, miközben évente mintegy 36 ezer fiatallal bővül a kétmilliós tartomány munkapiaca.

A nagy munkanélküliség ellenére szép számban találhatók Koszovóban újonnan épült, vakolatlan házak, a koszovói albánok jó része ugyanis a Nyugaton dolgozó rokonaik keresetéből él. A rokoni adományok azonban csak "színlelt jólétet" teremtenek, nem lendítenek a gazdaságon, a pénzsegélyeket ugyanis "kenyérre és téglára" költik. A képzetlen munkaerő mellett az egyik legnagyobb gond a mindent átszövő korrupció, az általánosan elfogadott sógorság-komaság az államigazgatásban, a vidéki "kiskirályokként" élő, alvilági kapcsolatokat ápoló családi klánok uralma.

Koszovó függetlenségének kinyilvánítása nem befolyásolja Szerbia hitelminősítését a Standard and Poor's-nál. Ez elsősorban attól függ, hogy miként alakul Szerbia kapcsolata az Európai Unióval - jelentette ki a S&P egyik elemzője.

Sladana Tepic elmondta: a Standard and Poor's szerint Koszovó függetlenségének a kinyilvánítása február 17-én nem befolyásolja Szerbia - befektetési szint alatti -, "BB mínusz/BB" hosszú és rövid távú szuverén adóskockázati besorolását. Tepic rámutatott: a hitelbesorolás attól függ, hogy a szerb kormány hogyan reagál a politikai nyomásra és hogy fenntartja-e az EU integrációs folyamatot.