Magyarországon a valamikori 12 helyett idén már csak 2 cukorgyár maradt, Kaposváron és Szerencsen, ezek a hazai szükségletek 60 százalékát állítják elő - mondta a szakember.
Kiss László emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban 2006-ban elindított ágazati szerkezetátalakítási program hatására a korábbi időszakhoz képest csökkent a cukorrépa átvételi ára, miközben a megváltozott körülmények mellett már nem versenyképes termelőket az unió jelentős összegű támogatással ösztönzi az ágazat elhagyására. Az unió a gazdákat a semmittevésért nagyon komolyan kívánja kárpótolni, jobban meg akarja fizetni, mint mi tudjuk a termelőket a jelenlegi cukorárak mellett - tette hozzá.
Az unió illetékes bizottsága olyan paramétereket épített be a reformba, amely egyértelműen és "nagyon erőszakosan orientálja az ágazat szereplőit arra, hogy szálljanak ki ebből a gazdasági tevékenységből..., hagyják abba" - egészítette ki ezt Pokol Balázs, a Mátra Cukor Zrt. igazgatósági elnöke. Egy nagy termelő - amennyiben úgy gondolja, hogy tartósan nem tudja a cukorrépából megélhetését biztosítani - cukortonnánként egyszeri 300 eurót, répatonnánként 42 eurót kap, amennyiben beszünteti a termelést, ez elég nagy összeg. A 40-50 ezer tonnás termelő egy összegben így több mint egymillió eurót kaphat, és ezen már elgondolkodhat - tette hozzá.
A gazdák képviselőivel az alapanyag termeltetésére tavaly megkezdődtek a tárgyalások, kezdetben a gyárak tulajdonosai a cukorrépa tonnájáért 28 eurót kínáltak, amiért a termelők 38 eurót szerettek volna kapni, a gyártók az egyezség érdekében döntöttek arról, hogy összességében 50 százalékkal csökkentik a magyarországi cukorkvótát, aminek eredményeként lehetőség nyílt arra, hogy a termelőknek kínált összeget európai uniós támogatással egészítsék ki - emlékeztetett Pokol Balázs.
A kvótacsökkentés révén az eredeti 400 ezer tonnás kapacitás a gyárbezárások után 200 ezer tonnára csökkent, miközben Magyarország évi cukorigénye 320 ezer tonna. Így jelenleg is 120 ezer tonnát importálunk, amennyiben nem sikerült az egyezség, félő, hogy a teljes mennyiséget külföldről kell behozni - festet sötét képet a szakember.
Pokol Balázs a közelmúlt történéseiről szólva megemlítette: a Mátra Cukor Zrt. néhány hónappal ezelőtt jelentette be, hogy szolnoki gyárában megszünteti a cukor-előállítást, és a termelést a szerencsi üzemben folytatja tovább, a Dunántúlon a Magyar Cukor Zrt. a petőházi gyárának bezárásáról hozott döntést.
Akkor úgy tűnt, hogy sikerül az átvételi árról megállapodni a gazdákkal, ám ők nem fogadták el a répa tonnájáért felkínált 35 eurót, ragaszkodtak az általuk ősszel kitűzött 38 eurós vételárhoz. Gráf József agrárminiszter az idén február közepén összehívta a termékpálya bizottságot, ahol bejelentették, hogy a szaktárca az úgynevezett nemzeti borítékból tonnánként 2 euróval járul hozzá a répa átvételi árához, amivel együtt 37 eurót fizetnének tonnánként.
Azóta a Mátra Cukor Zrt. kétszer is átdolgozta a gazdáknak a 2008-2012 közötti időszakra ajánlott termékértékesítési szerződését. Az új, jelenleg érvényes megállapodás-tervezet mindkét fél biztosítékaként öv évre szól, ugyanakkor ennél kevesebb időre is megköthető. A gyártó a gazdáknak az európai uniós kiegészítéssel tonnánként 35 eurós répaárat garantál 16 százalékos cukortartalom mellett. Ehhez adódik hozzá 2008-ban a magyar állam által biztosított 2 eurós támogatás, amihez a Mátra Cukor Zrt. a szerződés időtartamára további 1 eurót tesz hozzá. Ezzel a vételár elérte a 38 eurót.
A társaság vállalta, hogy a termelőknek visszajuttatott répaszeletek préseléséért nem számol fel költséget, ami további 50 eurócentet jelenthet. Az alapanyagért fizetett összeg többéves megállapodás esetén a cég által elért kereskedelmi cukorárhoz kötötten kiegészül - 450 eurótól indulva - minden tíz euró áremelkedés után 0,2 euróval.
A megállapodást az elmúlt napokban több termelő aláírta Szerencs és Hatvan térségében. A szerződött mennyiség azonban még messze elmarad attól, ami biztosíthatja az ország keleti felében a cukorgyártás fennmaradását - tette hozzá Pokol Balázs.
Rónavölgyi Endréné Szerencs polgármestere arról szólt, hogy Szerencsen 119 éve gyártanak cukrot, és "hogy lesz-e 120-ik év, az a répatermesztők kezében van". A szerencsi önkormányzat, a kistérség nagy felelősséget érez a cukorrépa termesztése iránt, érdeke a Mátra Cukor Zrt-hez tartozó gyár megmaradása, a több mint száz ember tovább foglalkoztatása - hangoztatta a polgármester.