Az euróövezet jelentősen bővülni fog a következő húsz évben: az első bővítési hullám 2009 és 2015 között, a második 2025 környékén valószínű, amikor Törökország is csatlakozhat - vélik a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltatátó csoport londoni befektetési részlegének elemzői. A belépés előtt viszont egyetlen jelölt országnak sincs esélye az ár- és jövedelmi konvergencia teljes végigvitelére - teszik hozzá.
Az elemzés szerint a majdani valószínű eurótagok árszintje az euróövezet jelenlegi árszintjének arányában 44 és 67 százalék között van; Magyarország esetében 59 százalékos az euróövezetihez mért átlagos árszint. Az egy főre jutó GDP-érték skáláján még szélesebbek a különbségek: itt 29 százalék (Törökország) és 72 százalék (Csehország) közötti arányok szerepelnek. Magyarország ezen a mércén is 59 százalékon áll az euróövezethez arányítva.
A portugálok is jobban álltak
Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország euróövezeti tagsága 1999-ig visszaszámolva, évi átlagban 0,18 százalékpontot ad hozzá a valutaunió éves inflációjához, pedig ezek az országok 80 százalék körüli relatív árszinttel léptek be az euróövezetbe. A JP Morgan különböző súlyozásokat figyelembe vevő modellje szerint a keleti bővítés ennél nagyobb mértékben, 2015-től tíz éven át évente 0,3 százalékponttal, később csökkenő mértékben fogja növelni az éves inflációt a valutaunióban.
A BNP Paribas szerint, ha Szlovákiát az inflációval kapcsolatos fenntarthatósági aggályok ellenére jövőre felveszik az euróövezetbe, a térség többi országa is felgyorsítja a nominális csatlakozási feltételek teljesítését célzó erőfeszítéseit. A fenntarthatóság szempontja azonban "másodlagos jelentőségűvé" válhat a közép- és kelet-európai politikai döntéshozók szemében. Szlovákia 2009-es felvételét több nagy londoni ház is valamelyest kérdésesnek tartja.- éppen az infláció fenntarthatóságával kapcsolatos aggályok miatt.