Az MVM nem csak nagykereskedő: tulajdonában van a paksi atomerőmű, a rendszerirányító Mavir Zrt., vele együtt pedig az áramot szállító alaphálózat-rendszer. A verseny hívei úgy vélik, egy kereskedő tulajdonában nem állhat egy, az ő és a többiek felügyeletét is ellátó szereplő. Noha az MVM, a parlament és a kormány eddig úgy vélte, hogy a két cég közötti szabályok kellő módon elhatárolják a Mavirt az MVM-től, egy hete már senki nem vonja kétségbe: a rendszerirányítás elkerül az MVM-től. Minden más leválasztása azonban sokkal nagyobb érvágást jelentene a cégnek. Szakértők szerint a társaság több százmilliárdos értékének harmadát teszi ki a nagykereskedelem, harmadát a paksi atomerőmű és harmadát a vezetékhálózat. A paksi atomerőművel kapcsolatban szintén nagyjából egybehangzó a vélemény: nem kell leválasztani az MVM-ről.
A Magyar Villamos Művek átalakítására "négy plusz egy" variáció van az asztalon, amelyről április végéig döntenek, mondta korábban Veres János pénzügyminiszter. Kormánykörökből egyre több információ szivárog ki a lehetséges megoldásokról. Ezekből az is kiderül, hogy a hosszú távú szerződéseket egyelőre nem kívánják bolygatni, amelyek így továbbra is garantálhatják a társaság kedvező helyzetét.
Nem új ötlet
A Mavir vezetékhálózatának leválasztására több lehetőség van. Kérdés, hogy a nagy értékű vezetékrendszert a Mavir rendszerirányítási tevékenységével együtt vigyék ki, avagy a "szállítást" a Mavirról is leválasszák, és az utóbbi maradjon csupán rendszerirányító. A pénzügyminiszter által említett négy lehetőség a lap forrásai szerint e lehetőségek különböző kombinációjából áll. Az egyik szerint egy közös cégbe szerveznék az állami MVM áramvezeték-rendszerét és a magántulajdonú Mol nagy nyomású gázvezeték-hálózatát. A lehetőség még az Orbán-kormány idején vetődött föl először. A jobboldali kabinet ugyanis 2002-ben, regnálása utolsó hónapjaiban elvetélt kísérletet tett a Mol gázüzletágának kivásárlására. Akkor merült fel először, hogy Molból kivásárolt gázüzletág és az MVM egyesítésével egy nagy állami energiaholdingot létesítsenek.
Az az alapkérdés sem világos még, hogy például egy 50-50 százalékos közös cég fele az MVM-é vagy egy tőle független állami társaságé lenne - írja a lap. Az is kérdés, hogy a környező gázcégek miként reagálnának arra, ha az egyesült közép-európai gászállító cég első tagja éppen áramot szállítana. Viszont más nagy európai energiamogulok - például a hazánkban is igen tevékeny E.ON vagy RWE - példát szolgáltatnak rá, hogy lehet egy kézben gáz- és áramszállító is. Egy ilyen cégegyesülés esetén problémát okozna, ha az áramvezetékekkel nem "jönne át" a rendszerirányítás. Az Fgsz Gázszállító ugyanis egyben rendszerirányító is, és e tevékenységébe - magáncég lévén - az államnak jelenleg nincs tulajdonosi beleszólása. Vagyis ez csak úgy lenne életszerű, ha a közös cégbe bekerülne az áram-rendszerirányítás is, amely aztán a cégen belül egyesülve gázipari megfelelőjével akár egy "energiaipari rendszerirányítót" is alkothatna.