Egyszerűsödik a közbeszerzési eljárás

Jelentősen emelkedne az egyszerű közbeszerzések értékhatára a közbeszerezési törvényt módosító javaslat nyomán. A tervek szerint kötelezően érvénytelennek minősülne az olyan ajánlat, amelyben a bérköltség nem éri el az adott ágazatra vonatkozó kamarai ajánlást. A tervezet célja a közbeszerzések eljárási rendjének és a jogorvoslatoknak az egyszerűsítése.

Az igazságügyi tárca által kidolgozott javaslat deklarált céljai az egyszerűbb és átláthatóbb eljárási rend kialakítása, a költségek csökkentése, valamint azoknak a rendelkezéseknek a módosítása, amelyek alkalmazása a gyakorlatban nehézségeket okoz.

Elvetnék a hatályos szabályozásnak azt a megoldását, amely a közbeszerzés értékéhez igazodóan három eljárási rendszert - közösségi, nemzeti és egyszerű - alkalmaz. A tervezet ezért a jelenlegi nemzeti eljárásrend és egyszerű eljárás megszüntetésére, és helyettük a közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzésekre egy új, egyszerű közbeszerzési eljárás bevezetésére tesz javaslatot. Az új eljárás mindig hirdetmény útján közzétett ajánlattételi felhívással indulna.

A szerződési feltételekről minden eljárásban lehetne tárgyalni; az ajánlatkérő döntésétől függne, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A felhívásban azonban meg kellene jelölnie, hogy tart-e tárgyalást, vagy anélkül bírálja el az ajánlatokat. Főszabályként kötelező ajánlattételi határidőt csak az építési beruházásnál és az építési koncessziónál írnának elő. A többi beszerzési tárgynál az a törvényi előírás érvényesülne, hogy a konkrét időtartam meghatározása nélkül, az ajánlatkérőnek a megfelelő ajánlattételhez szükséges időt kell biztosítania. Az ajánlatok elbírálására az általános szabály szerinti 30 nap, míg építési beruházásnál 60 nap állna rendelkezésre. Az eredményhirdetés nyilvános a tervezet szerint, melynek időpontját az ajánlattételi felhívásban adja meg az ajánlatkérő.

Emelkedik a közbeszerzések értékhatára

Lényegesen megemelkedik az egyszerű közbeszerzések értékhatára, amely alatt nem kötelező az eljárás lefolytatása. Árubeszerzésnél az értékhatár 8-ról 15 millió forintra, építési beruházásnál 15-ről 30 millióra, míg szolgáltatásnál 8-ról 15 millió forintra emelkedik az értékhatár.

Új elemként került a tervezetbe az építési koncesszió és a szolgáltatási koncesszió, előbbi 50, míg az utóbbi 15 milliós értékhatárral. A közszolgáltató ajánlatkérőknek a hatályos szabályok szerint nincs közbeszerzési kötelezettségük. A javaslat szerint ebben a körben árubeszerzésnél 50, építési beruházásnál 150, míg szolgáltatásnál 50 millió forint lesz az értékhatár.

Csak elektronikusan

A költségek csökkentését célozza a javaslat több eleme is, így például a hirdetmények elektronikus megküldésének előírása, vagy az igazolás szabályainak enyhítése. A kizáró okokra vonatkozó igazolások tekintetében ugyanis a részvételi és az ajánlattételi szakaszban elegendő lesz nyilatkozni arról, hogy nem esik a kizáró okok hatálya alá. Az igazolásokat csupán a nyertesnek kell az eredményhirdetést követően bemutatnia. Azonban ha nem tudja csatolni a nyilatkozatának megfelelő tartalmú igazolást, elveszíti az ajánlati biztosítékot, és akár két évre is eltilthatják a közbeszerzésben való részvételtől.

Az igazolásokkal összefüggésben a tervezet kimondja, hogy az ajánlattevőtől nem kérhető igazolás vagy nyilatkozat olyan adatról, tényről, amelyet az ajánlatkérő nyilvános, elektronikus közhiteles nyilvántartásból be tud szerezni, illetve ellenőrizni tud. Így például nem lehet az ajánlattevő cég cégkivonatát bekérni, vagy nyilatkoztatni a bankszámláit vezető bankokról.

Hiánypótlás, alvállalkozók

Jelenleg gyakorlatilag nincs olyan eleme az ajánlatnak, ami az eljárás során ne lenne utólag pótolható, ezért az ajánlattevők az ajánlatok összeállításánál gyakran nem járnak el a kellő gondossággal. Ugyanakkor azért, hogy a hiánypótlás engedélyezésével az ajánlatkérők se élhessenek vissza, továbbá, hogy jelentéktelen formai hiba ne akadályozhassa az érdemben megfelelő ajánlat érvényességét (és ezáltal az eljárás eredményességét), a tervezet a kötelező hiánypótlásra tesz javaslatot.

A jövőben a hiánypótlás nem az ajánlat menet közbeni érdemi kiegészítésére, hanem a formai hibák kiküszöbölésére, a hiányzó igazolások és nyilatkozatok utólagos csatolására, továbbá a csatolt igazolások, nyilatkozatok hiányosságainak korrigálására terjedne ki.

A tervezet szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítésekor "más szervezet erőforrására" - például gépekre - is támaszkodhat. Ekkor köteles igazolni, hogy a teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Jelenleg neuralgikus pontja a hatályos törvénynek a "más szervezet erőforrására való támaszkodás" lehetősége. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezt olyan eszközként értelmezik, amelynek segítségével kikerülhető az alkalmasság igazolása.

Emellett sokszor nem egyértelmű, hogy az erőforrást rendelkezésre bocsátó szervezet vagy maga az erőforrás (szakember, gép) a teljesítés során jogilag minek minősül, továbbá, hogy az erőforrást biztosító szervezet a teljesítésben milyen jogalanyi pozícióban vesz részt, nem minősül-e esetleg alvállalkozónak. A tervezetben az erőforrást biztosító szervezetet külön definiálják annak érdekében, hogy egyértelmű legyen az alvállalkozótól való elkülönülése, és az is, hogy önálló ajánlattételre nem jogosult

Minimumár

A hatályos szabályozás az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi, hogy ha az ajánlati árat kirívóan alacsonynak véli, erre vonatkozóan további adatokat és indokolást kérjen az ajánlattevőtől. A szabályozást úgy egészítenék ki, hogy ha az adott ágazatra vonatkozó kamarai ajánlásban rögzített ágazati bértarifáknak az ajánlati ár alatta marad, az ajánlatkérő köteles legyen az ajánlattevőtől objektív magyarázatot kérni.

Ha az indokolás nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel, akkor az ajánlatkérő köteles az ajánlatot érvénytelennek minősíteni. A gazdasági ésszerűséggel nem egyeztethető össze az az ajánlat, amelynek ajánlati árát úgy alakították ki, hogy a külön jogszabályban előírt minimálbért, továbbá a bért terhelő közterheket nem vette figyelembe.