Az igazságügyi tárca által készített, a polgári eljárások gyorsításáról szóló javaslat olyan új közjegyzői eljárásokat hozna létre, amelyekkel még szélesebb körben elkerülhető lesz az akár évekig is elhúzódó pereskedés, vagy jelentősen egyszerűbbé válik a perbeli bizonyítás. A törvénymódosítás rögzíti a közjegyzők peren kívüli eljárásának a közös szabályait, ezen kívül létrehoz négy új közjegyzői eljárást.
A jövőben lehetőség nyílik majd a közjegyző előtti előzetes bizonyításra és igazságügyi szakértő közjegyző általi kirendelésére. A közjegyzők hatáskörébe kerülnek továbbá a határozatlan idejű, ügyek vitelére, illetve a perbeli képviseletre vonatkozó meghatalmazásokkal kapcsolatos nyilvántartás vezetése is.
A közjegyzői tevékenység alapvető célja, hogy pártatlan segítséget nyújtson a jogviták elkerüléséhez, könnyítve ezzel a sokszor amúgy is túlterhelt bíróságok munkáját. A statisztikai adatok alapján évente emelkedik a közjegyzők előtti eljárások száma, ennek ellenére az ügyek túlnyomó többségét néhány hónapon belül mégis befejezik. Elenyészőnek tekinthetők az egy-két évig húzódó eljárások, ezek döntően hagyatéki ügyekben fordulnak elő. A hatékonyságot az eljárási szabályok mellett fejlett adminisztratív és informatikai rendszerek segítik.
Valamennyi új eljárással kapcsolatban ki kell emelni, hogy a közjegyzői tevékenységért külön jogszabályban rögzített díjat kell fizetni. Ezt az eljárás kezdetekor előlegként le kell tenni, így elkerülhető, hogy a közjegyzőnek végrehajtási eljárást kelljen kezdeményeznie azért, hogy az őt megillető díjhoz hozzájusson.
Rugalmasabb lesz a szakértői eljárás
Igazságügyi szakértő kirendelését jelenleg peren kívül is kizárólag a bíróságtól lehet kérni. A jövő év elejétől azonban a közjegyzők is jogosultak lesznek szakértő kirendelésére. Az igazságügyi tárca szakmai előterjesztése szerint a közjegyzők rugalmasabb eljárásrendje azt is megengedi, hogy a közjegyző a szakértői bizonyítás során, szükség esetén harmadik személy hozzájárulásának vagy kötelezettségvállalásának a megszerzését is megkísérelje.
A közjegyző az igazságügyi szakértő személyét maga választja ki, arról a kérelmező meghallgatása nélkül dönt. Éppen ezért a kirendelt szakértő függetlensége, pártatlansága utóbb nem is vitatható. Szakértőként a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet lehet kirendelni. Más szakértő ellenben csak a fentiek hiányában, kivételesen alkalmazható. Fontos megjegyezni, hogy az igazságügyi szakértő kirendelését a jövőben is kérhető akár a bíróságtól is, így az érintett maga döntheti el, hogy bírósági vagy közjegyzői eljárást kezdeményez.
A közjegyző által kirendelt szakértő véleményét egy későbbi bírósági eljárásban szabadon fel lehet majd használni. A szakvélemény ugyanolyan bizonyító erővel rendelkezik, mintha a szakértőt maga a bíróság rendelte volna ki. Az eljárások megkettőződésének az elkerülése érdekében kizárt ugyanakkor az eljárás megindítása abban a kérdésben, amely kapcsán a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Ha ezt a rendelkezést megsértik, az így készült szakvéleményt bírósági eljárásban nem lehet felhasználni - áll a törvénytervezet szakmai indokolásában.
Bizonyítékok beszerzése előzetesen
Az előzetes bizonyítás a polgári perjogban régóta létező jogintézmény. 2009-től ellenben a közjegyzőknek is lehetőségük lesz arra, hogy a bírósági eljáráshoz hasonlóan előzetes bizonyítást folytassanak le. Előzetes bizonyításnak lehet helye akkor, ha akár egy per megindítása előtt, akár annak folyamatban léte alatt valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás később már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy jelentős nehézséggel járna, illetve, ha valószínűsíthető, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása a per ésszerű időn belül történő lefolytatását, illetőleg befejezését elősegíti. Előzetes bizonyítást lehet kérni akkor is, ha egy dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli, továbbá, ha az előzetes bizonyítást külön jogszabály megengedi. A törvénymódosítás mindezeken felül az eljárás megindítását akkor is lehetővé teszi, ha a bizonyíték beszerzéséhez - különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához - a kérelmezőnek jogi érdeke fűződik. Annak sem lesz akadálya, hogy előzetes bizonyítás lefolytatása keretében akár a szükséges szakértői vélemény is beszerezhető legyen.