Ha filmes nagyhatalom nem is lesz Magyarország, az amerikaiaknak köszönhetően pár éve sikerült valamit elindítani, amire már lehet építkezni - mondta az [origo]-nak Rajnai Gábor, az épülő mogyoródi Astra filmstúdió ügyvezető igazgatója.
A 2,5 milliárd forint értékű első beruházási fázisban három stúdiót építenek Mogyoródon, közülük az egyik napokon belül elkészül. A stúdiókat a tervek szerint közepes áron, naponta 800-2500 euróért adják majd bérbe. Ezt az árat a hazai játékfilm készítők is meg tudják fizetni. A másik két stúdió várhatóan április végéig készül el.
Az egyikben helyezkedik majd el a technika, azaz maga a gyártás, a másikban az építészet kap helyet - ígérte Rajnai Gábor. A tervek szerint májusban kezdik építeni a projekt második fázisát. A filmvárosban 150 személyes étterem, kiszolgáló egységek és külön díszletépítő műhely is lesz.
Minden az adókedvezmény fennmaradásán múlik
Az Astra filmstúdióban főként közepes nagyságú - 10-40 millió dollár költségvetésű - játékfilmeket forgatnak. Az első itt forgatott film előkészületei április végén kezdődnek -egyelőre sztárparádéra nem, de profi filmesekre lehet számítani. Így az ügyvezető szerint nem konkurenciája, hanem kiegészítője lesz Etyeknek, s azok a filmek amelyek már ott nem férnek be, jöhetnek Mogyoródra. A stúdió égisze alatt filmes szakképzést is folytatnak, így az Astra ebből a szempontból is önellátást tervez.
A vállalkozás megfigyelők szerint nem kockázatmentes, az unió ugyanis árgus szemekkel vizsgálja a magyar filmgyártási adókedvezményt (is), s korántsem biztos, hogy változatlan marad a kedvező konstrukció.
Rajnai Gábor is úgy látja, hogy amennyiben a filmtörvény változásai a 20 százalékos adókedvezmény - amit 2003-ban rögzítettek a filmtörvényben - eltörlését eredményezik, úgy akár be is dőlhetnek e nagy tervek. Ha a kedvezményt eltörlik nem fogja megérni a külföldieknek, hogy akár a mogyoródi akár az etyeki stúdiót válasszák.
Már egy hazai produkció is érdeklődik a mogyoródi filmstúdió iránt
A külföldi filmkészítők ezért különös figyelemmel viseltetnek a szabályozás iránt, tudják ugyanis, hogy Magyarország még nem állapodott meg az Európai Unióval a 2008-2009-es időszakra vonatkozó magyar filmtámogatási rendszerről. Addig pedig a Filmiroda nem állíthat ki újabb igazolásokat, vagyis pontosabban az APEH nem folyósíthatja a közvetett támogatásokat. A brüsszeli döntéshozóknak a jelenlegi adó-visszatérítés 20 százalékos mértéke ellen nincs kifogása, de annak igénybevételét külön elvárásokhoz kötné. Ez pedig akár hátrányosan is érintheti a külföldi filmkészítőket.