Világszinten 600 milliárd dollár veszteség

A legutóbbi becslések szerint legalább 600 milliárd dollár veszteséget kell leírni a globális pénzügyi szektorban az amerikai nem elsőrendű jelzálogadósi kör nem teljesítő kötelezettségeinek tovagyűrűző nagybani hitelpiaci hatásai miatt, áll a Moody's Investors Service keddi londoni elemzésében.

A nemzetközi hitelminősítő Londonban kiadott rendszeres amerikai hitelfolyamat-elemzéseinek legújabb összeállítása szerint a 600 milliárd dolláros kényszerleírási becslés jórészt megegyezik a nem elsőrendű (subprime) amerikai adósi körben 2006-ban újonnan kezdeményezett jelzálogadósság-tranzakciók teljes évi értékével, és a 30 százaléka az ugyanezen adósszektorban 2004-2007 között kezdeményezett új lakóingatlan-kölcsönök kétezer milliárd dolláros összegének.

A nem elsőrendű adósi kör eladósodásának növekedését jelzi, hogy a 2003-2007 között elindított ilyen jellegű lakossági jelzálogbanki tranzakciók éves átlagos értéke 459 milliárd dollár volt az 1996-2000 közötti időszak 103 milliárd dolláros évi átlaga után.

Minden egyéb tényezőt változatlannak feltételezve, a nem törlesztési és az ingatlan-visszabirtoklási ráták "csakis meredeken növekedhetnek, ha a magas kockázatú hitelkihelyezések megnégyszereződnek", áll a Moody's keddi londoni elemzésében.

Ez eddig a legborúlátóbb veszteségbecslés a nem elsőrendű adósi körből kiindult globális hitelpiaci válság kirobbanása óta.

A londoni pénzügyi szolgáltató szféra nemzetközi promóciós tevékenységét ellátó társaság, az International Financial Services London (IFSL) minapi becslése szerint idén január végéig a globális bankszektor 130 milliárd dollár leírást eszközölt nem elsőrendű jelzálog-követeléseket is tartalmazó befektetési termékportfoliójában, és a következő években a pénzügyi intézményrendszer ebből eredő teljes vesztesége 220 milliárd és 450 milliárd dollár között lehet.

Ennek alapján az IFSL azzal számol, hogy a világ legnagyobb bankjainak adó előtti profitja már a 2007/08-as pénzügyi évben megfeleződhet az előző évihez képest, és a londoni Cityben az idén valószínűleg 10 ezerrel csökken a befektetési banki állások száma, vagyis az elmúlt években teremtett 40 ezer, úgynevezett City-típusú munkahely negyede odavész.

Az egyik vezető független londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) adatai szerint tavaly rekord szintre, 349 ezer fölé emelkedett e City-típusú befektetési banki munkahelyek száma a londoni pénzügyi központban; 10 ezer fő elbocsátása 2,9 százalékos leépítésnek felelne meg.

A "nem elsőrendű válság" miatt a befektetési bankoknak egyrészt komoly veszteségeket kell leírniuk az ilyen kötelezettségeket is tartalmazó, hirtelen elértéktelenedett pénzpiaci termékportfolióikban, másrészt a bankközi likviditáspiac is elapadt. A bankok ugyanis egymásról sem tudják, hogy melyiküket milyen mértékben sújtja az értékpapírosított és világszerte terjesztett befektetési termékek értékvesztése, és a bizalomhiány miatt visszatartott nagybani likviditás jelentősen emeli a finanszírozási költségeket.

Más összeállítások azonban azt is jelzik, hogy az amerikai bankrendszer tartalékai bizonyára elegendők a mostani, nagyrészt saját maguk okozta bonyodalmak átvészelésére, habár nyilván nem minden bank fogja megúszni a fejleményeket.

A "nem elsőrendű válság" okozta értékvesztések és rendkívüli tartalékolások miatt a tavalyi utolsó negyedévben 83,5 százalékkal kisebb volt az amerikai bankok és takarékpénztárak adózott eredménye, mint egy évvel korábban: összesen 5,816 milliárd dollár a 2006-os utolsó negyedévi 35,238 milliárd helyett, jelentette az amerikai Szövetségi Betétbiztosító Társaság (FDIC) a múlt héten.

Ezzel együtt az amerikai pénzintézetek összesített adózott eredménye 105,5 milliárd dollár volt tavaly, csak 27,4 százalékkal kevesebb a 2006-os 145,2 milliárdnál.

Tavaly hatodik éve volt 100 milliárd dollár felett az éves profit, és előzőleg a 2006-os eredmény a hatodik évi rekord volt egyvégtében. Az amerikai bankok 68,2 milliárd dollárra növelték a kockázati tartalékolást a 2006-os 29,5 milliárdról.

Az utolsó negyedévi, nagy visszaesésnek több mint a felét összesen csak hat nagy pénzintézet "termelte ki", és összességében az amerikai pénzintézeteknek az 51,2 százaléka jelentett a 2006-os utolsó negyedévinél kisebb adózott eredményt, míg a többiek javítottak a tavalyi utolsó negyedben is. Egész évben 50,8 százalékuknak csökkent a profitja 2006-hoz képest. Az összesítés szerint tavaly is az amerikai pénzintézetek 90 százaléka profittal zárt éves szinten.