Elképzelhetőnek tartja Magyar Nemzeti Bank a 200 forintos bankjegy kivonását, és helyette érme bevezetését. Az [origo] birtokába került, a jegybankból származó dokumentumból az derül ki, hogy az MNB monetáris tanácsa 2008 június végén hoz végleges döntést a bankjegyekről.
Ez még nem jelenti a bankjegy kivonását, de az MNB több érvet is felsorol a 200-as kivonása mellett. A jelenleg forgalomban lévő kétszázasokból évről évre többet kell legyártani, 2007-ben például 50 százalékukat selejtezték le, a bankjegyek pótlásának költsége elérte az egymilliárd forintot. A bankjegyek gyártására fordított költségek 17 százalékát a 200-as bankjegyekre fordítják.
Érvként merül fel a 200-as bevonása mellett az is, hogy Magyarország feltehetően bevezeti az eurót, amelynek érméi jóval többet érnek, mint a magyar aprópénz: az egyeurós körülbelül 250 forintot, a kéteurós 500 forintot, a legkisebb bankjegy, az öteurós pedig 1250 forintot ér. A kétszázas érmék bevezetése megkönnyítené az átállást az euróra.
A váltás ellen szól, hogy a kétszázas bankjegy bevált, a lakosság megszokta. A papírpénz kisebb és könnyebb is, mint a fém érmék. Bár a bankjegyek feldolgozása bonyolultabb, mint az érméké, a bankok, kereskedők és automata-üzemeltetők átállása a jegybank szerint így is 3-4 hónapot venne igénybe.
Az MNB honlapjának adatai szerint jelenleg több mint 48 millió kétszázas van forgalomban, 9,6 milliárd forint értékben. Az MNB 1992-ben már kibocsátott 200 forintos érmét, de az nehezen használható, nagyméretű volt, ezért - és ezüsttartalma miatt - a lakosság emlékérmének tekintette és felhalmozta. A kétszázas érmét 1998-ban kivonták a forgalomból.
Az [origo] megkeresésére az MNB közölte: egyik alapfeladata, hogy a lakosságot és a gazdaságot megfelelő mennyiségű, minőségű és címletösszetételű készpénzzel lássa el. Szakmai körökben az elmúlt években két kérdés merült a magyar bankjegyekkel és érmékkel kapcsolatban: az egyik az egy- és kétforintosok szükségessége, a másik pedig a kétszázforintos bankjegyként vagy érmeként való megjelenése. Az MNB az érintett szakmai szervezetek és lakosság bevonásával tájékozódik az érintettek véleményéről annak érdekében, hogy a lakosság és gazdasági szereplők igényeinek legmegfelelőbb döntést hozhassa meg a jövőben.