Parragh László, az MKIK vezetője arra emlékeztette a résztvevőket, hogy január elsejét követően nagymértékű, egyes esetekben 60 százalékos áramáremelés következett be, ez versenyhátrányba hozta a hazai vállalkozókat. Karsai Béla, a Karsai Holding Zrt. tulajdonosa ugyancsak az áremelés komoly versenyhátrányait emelte ki, jelezve, hogy sok vállalat kényszerül leépítésre, sőt akár felszámolásra is juthat több cég. Mint mondta, nem érzi a versenyt az árampiacon és kapacitáshiány alakult ki, amely egyértelműen áremeléshez vezetett. Pedig Magyarországon már tavaly is magasabb volt az áram ára, mint a környező országokban.
Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Energiagazdsági Kutatóközpontjának vezetője és Hegedű Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója egy véleményen van a kérdésben. Az idei vilamos energiadrágulásnak az oka elsősorban az, hogy az MVM-hez, mint a piac közvetlenül 70, ám összesen 90 százalékát birtokló vállalathoz igazított szabályozás nem engedi a világpiaci árak érvényre jutását hazánkban.
Az MVM ugyanis olcsón jut hazánkban a paksi áramhoz, a szabályozás által biztosított profitból pedig mintegy 50 milliárd forintot forgat vissza az államkasszába. Mindeközben a Mavir, mely cég a nagyfeszültségű hálózat tulajdonosa, nem jut önálló gazdasági szerephez. Pedig ha így lenne, az hozzájárulhatna az energiahatékonyság növeléséhez, bár a tévhittel ellentétben a magyar gazdaság közel sem annyira pazarló, mint sokszor jelzik, hiszen GDP-arányosan 10-15 százalékkal magasabb az energiafelhasználásunk, mint az EU-átlag. - nyilatkozta Hegedűs Miklós a Magyar Hírlapnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi fórumán.
Kaderják Péter ehhez hozzátette, hogy a piac szereplőinek szabadon hozzá kéne férni az importlehetőségekhez, hiszen ha a helyzet nem válozik, akkor a hazai vállakozások nem fogják bírni a német nagykereskedelmi áraknál 15-20 százalékkal magasabb villamos energiaárakat.