Válságban a magyar baromfiágazat

Magyarországon strukturális válságban van a baromfiágazat - mondta az MTI-nek Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke hétfőn Budapesten egy konferencián.

A baromfiágazat azért van nagyon nehéz helyzetben, mivel mind a takarmány-, mind pedig az energiaárak rendkívüli módon megemelkedtek. Ezért az önköltség súlyozott mértékben az utóbbi időben mintegy 30-35 százalékkal emelkedett az ágazatban. Az önköltség 70 százalékát a takarmány árak, míg 15-20 százalékát az energiaköltségek teszik ki - mondta a szakember a Népszabadság által szervezett eseményen.

Állami támogatás nélkül életképtelen az ágazat

A kialakult súlyos helyzetet már egyszerű piaci eszközökkel nem lehet kezelni, ezért az ágazat támogatást vár a kormánytól - tette hozzá.

Gráf József agrárminiszter szerint a tárca lehetőségei szerint meg is adja ezt a támogatást a baromfitenyésztőknek. Így az utóbbi időben az ágazat támogatására 14 intézkedést hozott a minisztérium.

Az ugyancsak válságban lévő ágazattal, a sertéstenyésztéssel együtt a baromfiágazat 14-15 milliárd forintot kapott összességében - mondta a miniszter.

Bárány László szerint az idén a baromfitenyésztők összesen mintegy 6,7 milliárd forint segítségre számíthatnak. Ebből a támogatásból az állatjóléti költségek finanszírozására mintegy 4 milliárd forintot kapnak a tenyésztők az állategészségügyi költségek finanszírozásához további 1,5 milliárd forinttal járulnak hozzá. A szalmonella elleni küzdelmet pedig 1,2 milliárd forinttal támogatják.

A BTT elnöke szerint a múlt évben kevesebb mint 3 milliárd forintot kapott az ágazat támogatásként. Ugyanakkor Bárány László szerint összességében az idén az ágazatnak mintegy 10-12 milliárd forintos állami segítségre volna szüksége.

Gráf József felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar agrárkormányzat a különböző nemzeti támogatások juttatásakor keskeny mezsgyén mozoghat, mivel Magyarország uniós tagsága rendkívüli módon behatárolja, hogy mire és mekkora pénzügyi segítséget adhat az ország.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy az ágazat technikai, technológiai színvonalát emelni kell. Erre az ágazatban működő vállalkozásoknak lehetőségük is van, mivel egyrészt hitellel támogatják a fejlesztéseket, másrészt viszont az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) részeként is lehetőség van a fejlesztések támogatására.

Nem vagyunk költséghatékonyak

A fejlesztések szükségességét alátámasztotta Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) főigazgató-helyettese is, aki azzal indokolta a fejlesztések szükségességét, hogy a világban rendkívül éles verseny bontakozik ki a baromfipiacon, elsősorban Brazília és a világ fejlett országainak baromfitenyésztői között. Ebben a versenyben pedig csak a költségek csökkentésével lehet talpon maradni. Jelenleg ugyanis a magyar tenyésztők még például takarmány felhasználásban elmaradnak az unió fejlett országainak átlagától is. Példaként említette, hogy Hollandiában 1 kilogramm baromfihús előállításához 1,74 kilogramm takarmányt használnak fel, Franciaországban 1,87 kilogrammot, Magyarországon 2,13-at.

Bárány László az MTI-nek elmondta, a baromfiágazat éves árbevétele az utóbbi időben 250 milliárd forint körül mozog, ez az idén várhatóan 2-5 százalékkal emelkedik majd. Ezt a szakember elsősorban a növekvő áraknak tudja be. A mennyiség ugyanis szerinte csupán 1-2 százalékkal emelkedhet.

Jelezte azt is, hogy a 30-35 százalékos önköltség növekedést a kereskedőkkel teljes egészében nem tudják elismertetni. Bárány László szerint 12-14 százalékos árnövekedést tudnak várhatóan érvényesíteni az idén. Mindehhez kapcsolódva Gráf József jelezte, hogy jövőre az előrejelzések szerint az élelmiszerek ára mintegy 12-13 százalékkal emelkedhet.