A vita előzményei hónapokkal korábbra nyúlnak vissza, amikor a Volkswagen-csoportban legnagyobb tőkerészesedéssel rendelkező Porsche autógyár jelezte: többségre törekszik a Volkswagenben, s ezzel meg akarja akadályozni, hogy a VW második számú fő részvényese, Alsó-Szászország tartományi kormánya úgynevezett blokkoló kisebbséggel rendelkezzen a cégben. Közvetlenül a közgyűlés előtt pedig ismét utalt arra: el kívánja érni, hogy a közgyűlés az eddigi 20 százalékról 25 százalékra emelje az említett blokkoló kisebbség határát.
A Volkswagen jelenlegi alapszabálya szerint a fontos döntésekhez legalább 80 százalékos szavazatarány szükséges. Az alsó-szászországi kormány jelenleg a részvények 20,7 százalékával rendelkezik, így a jelenlegi szabályozásoknak megfelelően vétójoga van.
A Porsche egyelőre a részvények mintegy 31 százalékát szerezte meg, de azt hangoztatta, hogy részesedését akár 75 százalékra kívánja növelni, ami a felvásárlással egyenértékű. A sportkocsikat előállító cég törekvéseinek teljesülése esetén megszűnne a tartományi kormány vétójoga, s a Porsche szinte teljhatalommal rendelkezne a Volkswagen-csoportban.
Porsche: nem "szent tehén" a Volswagen
A VW dolgozói attól félnek, hogy a Porsche részesedésének növelésével sérülnének a munkavállalók jogai. Ezt abból a kijelentésből vélték kiolvasni, amelyet Wendelin Wiedeking Porsche-főnök tett még tavaly ősszel, mondván: nem fogja eltűrni, hogy "szent tehén" legyen a Volkswagen, amely hagyományosan jó viszonyban van a szakszervezetekkel.
A csütörtöki közgyűlésen mind az alsó-szászországi kormány, mind a VW üzemi tanácsa élesen támadta a Porschét. Harmut Möllring konzervatív tartományi pénzügyminiszter úgy vélte: semmi ok nincs arra, hogy az úgynevezett blokkoló kisebbséghez szükséges határt a jelenlegi 20-ról 25 százalékra emeljék. A miniszter azt hangoztatta, hogy a jelenlegi szabályok megfelelnek az általános német rendelkezéseknek. Kijelentette, hogy a tartomány üdvözölte a Porsche társulását, a cégtől azonban - mint hangoztatta - konstruktív együttműködést vár el.
Keményebben fogalmazott a VW üzemi tanácsának vezetője. Bernd Osterloh azzal vádolta a Porschét, hogy "veszélyes teljhatalmi ambíciókkal" rendelkezik. Osterloh szerint a Porsche "egyeduralkodói arroganciája" súlyos kockázatokat jelent mind a Volkswagen, mind pedig az alkalmazottak számára.
Az unió a Porsche-t támogatja
Az Európai Bizottság ugyanakkor már a közelmúltban is közvetve támogatásáról biztosította a Porsche törekvéseit, s úgy vélte, hogy az érvényben lévő Volkswagen-törvény nem felel meg az uniós szabályoknak. Ezt megelőzően már elmarasztaló döntést hozott tavaly októberben az Európai Bíróság, s kimondta, hogy a német törvény korlátozza a tőke szabad áramlását, s ütközik az uniós joggal. Indoklásként említette a szavazati jogok 20 százalékos limitálását, illetve a "blokkoló kisebbség" ugyancsak 20 százalékban történt megállapítását.
A berlini kormány ennek nyomán javaslatokat dolgozott ki az érvényben lévő törvény módosítására, azokat azonban az Európai Bizottság napokkal ezelőtt nyilvánosságra hozott állásfoglalásában nem tartotta elégségesnek. A német kormány jelenleg vitázik a szükséges átalakításról. Jelenleg az a legvalószínűbb, hogy e kitételt kiveszik a törvényből, és beveszik a Volkswagen részvénytársasági alapszabályába, miáltal a szavazati korlát elvileg EU-konformmá válik a belátható jövőre. E kilátást bonyolítja a Porsche követelése, hogy a minősített többséget csökkentsék 75 százalékra a Volkswagennél is.
Értesülések szerint a közgyűlésen egyik fél sem számíthat többségi támogatásra, így egyelőre minden valószínűség szerint fennmarad a jelenlegi helyzet. Megfigyelők szerint a Porsche ismét az Európai Bírósághoz fordulhat.