A kutatóintézet szerint a költségvetést kiigazító intézkedések hatásának enyhülése a vállalatok üzleti hangulatában várhatóan a második negyedévtől lesz érezhető és számszerűen is kimutatható. A növekedést részben a kereslet élénkülése, részben a bázishatás okozza. A kedvezőtlenebb külgazdasági hatásokat a belső kereslet szerény mértékű élénkülése csak részben tudja kompenzálni. A mezőgazdasági és az építőipari többletteljesítmények csak az év közepe felé lesznek érezhetők. A társadalmi szolgáltatások teljesítménye várhatóan nem csökken.
Tavaly az amerikai hitelpiaci krízis megrázta a világ pénzügyi rendszerét, negatív következményei napjainkban is érezhetők a befektetők üzletpolitikájában. Ezzel egy időben a globális konjunktúra is leszálló ágba került, az USA gazdasági növekedése mérséklődött, következményeként lassult az Európai Unió és az eurózóna növekedése is. A globális gazdaság kedvezőtlen folyamatait az USA-ban a lakossági fogyasztás visszaesése, az emelkedő infláció, a recessziós félelmek, és a kiszámíthatatlan tőzsdei pénzmozgások okozzák.
A nagyvállalatok teljesítményük bővítésére vonatkozó rövid távú előrejelzését év eleje óta enyhe optimizmus jellemzi. Az elmúlt három hónapban a nagyvállalatok termelésének, forgalmának változásáról szóló értékelés szerint a cégek 30 százalékánál növekedés, 44 százalékuknál az előző negyedévivel azonos szint fenntartása volt a jellemző. A termelés visszaesésére a vállalatok egynegyede panaszkodott.
A nagyvállalatok következő három havi teljesítményük várható alakulásáról növekvő optimizmussal nyilatkoztak. Negyed éven belül a nagyvállalatok 47 százaléka feltételezi tevékenysége bővülését, 44 százalékuk szinten maradását. Teljesítménye visszaesésével a nagyvállalatok mindössze 9 százaléka számol. A következő időszakban tevékenységi körüket a cégek 33 százaléka bővíteni kívánja, 56 százalékuk kismértékű bővítéssel számol. A termelés alapvető profilját a cégek megtartják.
A konjunkturális előrejelzések és a rendelésállományi adatok alapján 2008-ban a nagyvállalati szektor értékesítési és jövedelmezőségi helyzete kismértékben fog javulni. A cégek fejlődését legnagyobb mértékben a gyenge hazai vásárlóerő, az elégtelen belföldi kereslet mérsékli. A magas adó- és munkáltatói terheknek, valamint a gazdasági környezetben tapasztalható bizonytalanságnak szerepe negatív.
A külkereskedelmi tevékenységével élen járó szektor vállalkozásainak 50 százaléka export piacain változatlan, 44 százalékuk növekvő igényekkel kalkulál. A külföldi piacok változó igényeihez való alkalmazkodás a cégek ötöde számára nem jelent problémát. Értékesítési területén stabil viszonyokat 65 százalékuk vár. Létszámhelyzetét a cégek bő egyharmada kielégítőnek tartja, jelentős létszámmozgásra a következő fél évben nem lehet számítani.
A TOP-100 vállalatok 72 százaléka tervezte technológiai jellegű beruházás egy éven belüli beindítását 2008 márciusában. A fejlesztési hajlandóság tendenciája erősödik, a szektor beruházási aktivitása élénkül.
Az Ecostat szerint az idén a pénzügyi kormányzat szándékai szerint a gazdálkodó szervezetek terhei nem emelkednek. Ugyanakkor a nemzetközi folyamatoknak kiszolgáltatott magyar pénz és tőkepiac sebezhetőségéből adódóan reálisan számítani lehet a hitelek kamatterheinek növekedésére. A magas szinten megrekedt infláció rontja a cégek jövedelmezőségét. Ennek ellenére a cégek többsége stabil likviditási viszonyokkal számol.