Ankara is szakítana a Nabucco vezetékből

Törökország valószínűleg nem elégszik majd meg csupán a tranzitszereppel, szeretne felhasználó is lenni a Nabucco-projektben. A cső egyik végén lévő termelő országoknak és a másik végén található európai államoknak tehát valamilyen megállapodást kell kötniük majd a középen lévő törökökkel.

Az uniós országoknak figyelembe kellene venniük a török gázigényt is a Nabucco-projekt megvalósításakor - mondta a Budapesten tárgyaló török energiaügyi miniszter, Hilmi Güler. Törökország azt kéri az uniós partnerektől, hogy vegyék figyelembe országa gázigényét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gáz tranzitdíja értelemszerűen a távolság arányában nő majd, tehát az ára nem lehet azonos Törökországban és Ausztriában.

Ankara mindent megtesz a Nabucco-projekt megvalósulásáért - hangsúlyozta Hilmi Güler. Ezért ajánlották fel a meglévő törökországi gázvezetékrendszer felhasználását, valamint a csőrendszer lerövidítése céljából az Ankara melletti kiindulópontot. Az energiaügyi miniszter szerint a források között szóba jöhet egyiptomi, iraki, iráni, azeri, türkmén, és akár kazah gáz szállítása is.

A Nabucco-projekt egyik sarkalatos pontja a török részvétel, a csővezeték ugyanis Törökországon is keresztülmenne - nyilatkozták korábban szakértők az MTI-nek. Törökország azonban jelentős gázfelhasználó, így valószínűleg nem elégszik majd meg csupán a tranzitszereppel, szeretne felhasználó is lenni. A cső egyik végén lévő termelő országoknak és a másik végén található európai államoknak tehát valamilyen megállapodást kell kötniük majd a középen lévő törökökkel.

Az Európai Unió országai által támogatott Nabucco-terv lényege, hogy elkerüli Oroszországot, s így csökkentené Nyugat-Európa függőségét az orosz gázmonopóliumtól. A tervek szerint a Közel-Keletet és Közép-Ázsiát az Európa Unióval Törökországon és Dél-Európán keresztül összekötő Nabucco csővezeték összesen 3300 km hosszú lesz, a beruházás költsége mintegy ötmilliárd eurót tesz ki. A vezeték áthalad Magyarországon, és kikerüli Ukrajnát.

Az alapforgatókönyv alapján 2011-ben 8 milliárd, 2020-ban pedig 25,5 milliárd köbméter, míg a csúcs-forgatókönyv alapján 2011-ben 13 milliárd, 2020-ban pedig 31 milliárd köbméter földgázszállítási kapacitással fog működni a vezeték. Minden esetben a gázmennyiség 50-55 százaléka éri el a baumgarteni (Ausztria) csomópontot, a maradék a tranzitországokban jut piacra.