Növekvő kockázatok a pénzügyi szektorban

Idén növekvő hitel-, piaci és likviditási kockázatokkal kell számolnia a magyar pénzügyi szektornaka Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elemzése szerint. A PSZÁF honlapján csütörtökön publikált elemzés a felügyelt szektorok tavalyi teljesítményét veszi górcső alá, és 2008 végéig kockázati kitekintést is tartalmaz.

Az üzleti növekedés mai üteme az elemzés szerint csak növekvő fajlagos kockázatvállalással tartható fenn. Ebben egyebek mellett jelentős szerepet játszik a kihelyezések jövedelem-fedezettségének jelentős csökkenése, a külföldi kockázatvállalás bővülése és aránya, az üzlet növekvő devizatartalma és a fedezendő devizapozíciók növekvő mértéke.

A szolgáltatói verseny fokozódása az üzleti marzsok további szűkülésével, másrészt fokozódó termék- és reputációs kockázatokkal fenyeget. A szolgáltatóknak azzal is számolniuk kell, hogy a közeljövőben csak a korábbiaknál nehezebben és szigorúbb feltételekkel juthatnak majd külső forrásból tőkéhez - hívja fel a figyelmet a PSZÁF.

A nemzetközi pénzügyi válság vége a jelek szerint még messze van, kimenetele bizonytalan, kárpotenciálja pedig változatlanul igen jelentős - állapítja meg az elemzés. A pénzügyi válság következményei és a globális konjunktúra jövője között szoros összefüggés látható.

A felügyelet elemzői szerint jelenleg reális veszély, hogy az észak-amerikai gazdaság recesszióba csúszhat. Komoly veszélyek forrása lehet egyes ázsiai fejlődő gazdaságok túlfűtöttsége is, ami egyéb következmények mellett az energia- és élelmiszerárakon keresztül érvényesülő inflációs nyomás miatt lehet kedvezőtlen.

A Magyarország számára kiemelkedően fontos európai gazdaságban e két tendencia egyszerre van jelen akkor, ha a nyugat-európai gazdaság lassul, de az inflációs nyomás mégis jelentős, míg a közép-kelet-európai régió gazdaságai különböző mértékben ugyan, de jellemzően a túlfűtöttség jegyeit viselik.

A magyar gazdaság a következő egy évben változatlanul nehéz, ingadozó makrogazdasági és piaci körülményekre számíthat. A makrogazdasági helyzetet egyrészt a javuló költségvetési egyensúly és csökkenő külső finanszírozási igény, másrészt az egészen alacsony szintre lassult gazdasági növekedés, harmadrészt pedig a gyorsan emelkedő élelmiszer- és energiaárakkal, valamint az árliberalizációval és a költségvetési kiigazítással kapcsolatban keletkezett, illetve fennmaradt jelentős hazai inflációs nyomás határozza meg.

A növekedés az idén csak szerény mértékben erősödhet, mert bár a költségvetési kiigazítás negatív keresleti hatása csökken, ezzel egyidejűleg az exportkereslet lendületének visszaesése fenyeget. A magyar gazdaság emellett a piaci kockázatokat tekintve továbbra is sérülékeny; fejlődő piaci státuszú, így érdemi mértékben sújtja a globális kockázati étvágy csökkenése, emellett befektetői megítélése a korábbi évek költségvetési teljesítményével összefüggésben még mindig viszonylag kedvezőtlen.