A Roszsztat szerdán azt is közölte, hogy a költségvetési többlet idén január-februárban 464 milliárd, míg tavaly az azonos időszakban 350,9 milliárd rubelt tett ki.
Alekszej Kudrin pénzügyminiszter kedden azt mondta, idén 10 százalék körüli inflációra számít. 2007-re 7-8 százalékot terveztek, de végül 11,9 százalék lett, az idei évre a terv eredetileg 7-8 százalék volt, de ezt márciusban 7-9, április közepén 9-10 százalékra módosította a pénzügyminisztérium.
Arra a kérdésre, hogy a kormánynak miért nem sikerül visszafogni az inflációt, Kudrin azt válaszolta: tavaly és idén is az élelmiszerek, a kőolaj és a benzin árának világpiaci emelkedése okozta az áremelkedés elszabadulását Oroszországban is. Vannak azonban "saját" okok is, nevezetesen az, hogy még nem sikerült teljesen ellenőrzés alá vonni a gazdaságban forgó pénz tömegét, s további inflációs nyomást teremt az, hogy a kőolaj és földgáz exportjából származó bevételeket szociális kérdések megoldására költik.
A Roszsztat jelentése szerint az április 22-vel kezdődő héten a legnagyobb mértékben - 1,6 százalékkal - a napraforgóolaj ára nőtt, de jelentősen emelkedett a tojás, a száraztészta, és a búzaliszt ára is, a zöldségek és gyümölcsök átlagosan 1,2 százalékkal lettek drágábbak.
Megszűnik az élelmiszerárak plafonja, így további drágulás várható
Miután a parlamenti és az elnökválasztás lezajlott, a kormány sürgősen megszüntet minden intézkedést, amelynek célja az árak emelkedésének visszafogása volt: április végével lejártak azok a megállapodások, amelyek kizárták az úgynevezett szociális jelentőségű élelmiszerek - kenyér, tojás, kefir és még néhány termék - árának emelkedését, már megemelték az importvámot a tejre és hamarosan meg fogják emelni a zöldségekre és gyümölcsökre. Emellett problémák vannak a gabonaellátással: az exportpolitikában elkövetett hibák miatt lecsökkentek az ország készletei, ami várhatóan a kenyér árának emelkedését idézi majd elő.
Így aztán arra kell számítani, hogy a május eleji ünnepek után újra felgyorsul a drágulás. A Trud című lap ennek okát abban látja, hogy a világpiacon drágulnak az élelmiszerek, és Oroszország erősen függ e területen az importtól.
Az árak befagyasztása nem is hozott egyébként eredményt: nem csökkentette az inflációt, azért sem, mert például a 9 rubelért kapható szociális kenyér veknije ugyan hónapok óta ennyibe kerül, de közben 900 grammról 650 grammra csökkent a súlya.
Mindenesetre most politikusok, pártok, szakértők és társadalmi szervezetek vitatkoznak, hogy az árak befagyasztásának megszűnte nyomán kell-e nagyobb árugrásra számítani, vagy ugrás nélkül folytatódik az árak emelkedése, s arról is, hogy végsősoron hogyan lehetne visszafogni az inflációt.