A aláhúzta: a hazai állampapírpiacot napjainkban alacsony likviditás és elég jelentős turbulencia jellemzi - mondta Kóczán Gergely, a Magyar Nemzeti Bank szakértője. Az államkötvények adásvételi gyakorlata és az euró jövőbeni bevezetése érdekében szükséges lenne növelni az állampapírpiac transzparenciáját.
Azállampapírpiaci ügyletekről megbízható információk szerinte csupán utólag kerülnek napvilágra. A napi ügyletmenetben leginkább csak az ajánlatok ismertek, és jóval az üzletkötés után válik publikussá az, hogy mekkora tételeket, milyen áron adtak-vettek a piacon. A szakértő szerint a valós adatok alapján számított eredmények is ellentmondásosak, a napi forgalmat is segítené, ha jobban átlátható lenne a piac.
A nemzetközi tendenciák azt mutatják - fejtette ki Kóczán Gergely -, hogy az állampapírpiacokat leginkább az árjegyzők "vezérlik", és az állampapírpiacokat a tőzsdén kívüli kereskedés (az úgynevezett OTC-piac) jellemzi. Emellett jelentősen megnőtt az úgynevezett elektronikus kereskedési platformok szerepe, ami szintén csak késletett információkat nyújt a piacnak. Gond még az is, hogy az úgynevezett magánügyfelek adásvételei, azaz az ügyfélpiac, illetve a B2B, azaz intézményi piac jelentős mértékben elkülönül, ezen nem változtatott az elektronikus platformok megjelenése sem.
A hazai piacot fellendíthetné, hogy az úgynevezett elsődleges árjegyzők közé, amelyek között jelenleg csak Magyarországon bejegyzett cégek lehetnek, beengedhetnének külföldi szereplőket is - húzta alá a szakértő. Az erről szóló döntés természetesen az Államadósság Kezelő Központ hatáskörébe tartozik. Az Európai Unióban van olyan állampapírpiac, amelyet döntő részben külföldi árjegyzők tevékenysége irányít.