Fizetés nélküli igazolt távollét a sztrájk miatti késés

Kezd a mindennapjaink részévé válni a tömegközlekedési sztrájk. Aki nem tud szabadságra menni, a sztrájk miatt késve jut be a munkahelyére, vagy elindul ugyan, de mégsem ér oda. Mit mond ilyenkor a munkajog?

Aki dolgozni siet

Aki nem sztrájkol, igyekszik valahogy bejutni a munkahelyére. Sok munkáltató és munkavállaló sem tudja, hogyan kell elszámolniuk, ha sztrájk miatt nem jelenik meg valaki időben a munkahelyén. A Munka Törvénykönyve csekély eligazítást nyújt, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium külön tájékoztatót tett közzé a témában.

A Munka Törvénykönyve 107. § g) pontja értelmében nem terheli munkavégzési kötelezettség a munkavállalót, ha elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eljutni a munkahelyére. Arról azonban nem szól bővebben, hogy mi lehet ilyen ok. Nyilvánvalóan ilyennek minősül a természeti katasztrófa, közlekedési akadály, és a sztrájk is idesorolható. Erre hívja fel a figyelmet a munkaügyi tárca tájékoztatója is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem számít igazolatlan távollétnek a késés vagy távolmaradás, azonban munkavégzés hiányában munkabér sem jár. A munkáltató úgy is dönthet, hogy erre az időre is fizet személyi alapbért, akkor azonban minden dolgozójának fizetnie kell a kiesett időre.

Természetesen mindig egyedileg kell mérlegelni, hogy a sztrájk ténylegesen akadályozta-e a munkavállalót, hogy megjelenjen a munkahelyén. Aki például gyalog is könnyen eléri a munkahelyet nem mentheti ki jogszerűen magát.

Tekintettel arra, hogy a sztrájkra előre fel lehet készülni, léteznek alternatív megoldások is. A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat abban is, hogy a távollét idejét a munkavállaló később ledolgozza. Annak sincs akadálya, hogy a sztrájk napjára a munkáltató szabadságot adjon ki, illetve a munkavállaló szabadságot vegyen ki. A Munka Törvénykönyve tavaly áprilistól hatályos módosítása szerint ugyanis ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, legfeljebb 3 munkanap szabadságot - együtt vagy külön - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a 15 napos előzetes bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével kell kiadni.

Aki sztrájkol

A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki sem kényszeríthető. A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatók és a munkavállalók kötelesek együttműködni. A sztrájk kezdeményezése, valamint a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt semmilyen hátrányos intézkedés nem tehető a dolgozóval szemben.

Lényeges szabály, hogy tilos a munkavállalót kölcsönözni - azaz sztrájktörőket alkalmazni - a munkáltató olyan munkahelyére, telepére, ahol sztrájk van, mégpedig a megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig.

A jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozót megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok, azonban a sztrájk miatt kiesett munkaidőre - eltérő megállapodás hiányában - díjazás (azaz munkabér), és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. Erre az időre a szakszervezeti választott tisztségviselő sem jogosult díjazásra és munkaidő-kedvezményre sem. Társadalombiztosítási szempontból a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként veszik figyelembe.

Mikor jogellenes a sztrájk?

Amennyiben nem tartják be az egyeztető eljárásra vonatkozó szabályokat, illetve a sztrájktörvény előírásait vagy Alkotmányba ütköző cél érdekében szerveznek sztrájkot, vagy olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel, mulasztással szemben szerveznek sztrájkot, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés munkaügyi bírósági hatáskörbe tartozik - joegellenes a megmozdulás. Szintén nem jogszerű a munkabeszüntetés, ha a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében szerveznek sztrájkot, a kollektív szerződés hatályának ideje alatt.

A jogszerűség, illetve jogellenesség megállapítását az a fél kérheti a Munkaügyi Bíróságtól, akinek ehhez jogi érdeke fűződik. Az erre irányuló kérelmet a kérelmező székhelye (lakóhelye) szerint illetékes munkaügyi bírósághoz kell benyújtani. Amennyiben több munkaügyi bíróság is érintett, a kérelem elbírálásában a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az illetékes. A bíróság öt napon belül, nem peres eljárásban, végzéssel határoz az ügyben, s főszabály szerint a rendelkezésére álló iratok alapján dönt. Az érintett feleket csak akkor hallgatja meg a bíróság, ha e nélkül nem tud érdemi határozatot hozni. A végzés ellen fellebbezéssel élhetnek a felek.

A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítása elsősorban azért lényeges, mert a jogellenes sztrájkban való részvétel munkavállalói kötelezettségszegésnek minősül, s mint ilyen, akár felmondási ok is lehet. A jogellenes sztrájkban részt vevő munkavállaló szerződésszegéssel nem végez munkát, ebből következően annak idejére nem igényelhet munkabért sem.