Apadnak az európai tőkepiacok

Rekordsebességgel ömlik ki a pénz az európai részvény- és kötvényalapokból, a nettó tőkekivonás folyamata az idei év első negyedére "áradattá" duzzadt, áll a hétfőn Londonban ismertetett adatsorban, amely szerint a pozitív tőkeáramlási egyenleget mutató néhány ország között van Magyarország.

A Financial Times negyedéves alapkezelői felmérése szerint, amely a Lipper globális alapkezelő-minősítő csoport adatait idézi, a befektetők az idei első három hónapban nettó 75 milliárd euró tőkét vontak ki az európai részvényalapokból, a tavalyi egész évi 7 milliárdos nettó kivét után.

Az elemzés megjegyzi, hogy még az internetes vállalati tőzsdei árfolyambuborék kipukkadása utáni depresszió mélyén sem fordultak soha mínuszba az európai részvényalapok nettó tőkeáramlásai naptári éves összehasonlításban; a 2002-es 41 milliárd eurós nettó beáramlás volt az akkori mélypont.

Ráadásul - az elmúlt évtized során első ízben - a befektetők most egyszerre fordítanak hátat a részvény- és a kötvényalapoknak; ez utóbbiakból az idei első negyedévben 30,7 milliárd euróval több tőkét vontak ki, mint amennyit újonnan elhelyeztek.

Alacsony megtérülés, távozó befektetők

Az alacsony megtérülésű pénzpiaci alapokat kiszűrve a teljes európai alapkezelői ágazat nettó tőkevesztesége 2008 első három hónapjában 137 milliárd euró volt, vagyis több mint a kétszerese a 2007 utolsó negyedében mért 62 milliárd euró nettó mínusznak, és csak Magyarországon, Csehországban és Romániában mutatott többletet az alapok tőkeáramlási egyenlege, áll a Lipper hétfőn Londonban ismertetett negyedéves kimutatásában.

Korábbi londoni felmérések globális szinten is jelentős nettó tőkekivonásokat mutattak a befektetési alapokból.

Az egyik vezető nemzetközi portfolió-figyelő cég, az Emerging Portfolio Fund Research múlt havi jelentése szerint a befektetők 98 milliárd dollárral több tőkét vettek ki a globális részvényalapokból, mint amennyit újonnan befizettek. Ezekben az alapokban a tavalyi első negyedévben 19 milliárd dolláros nettó tőkebeáramlást, egy évvel korábban még 49 milliárd dolláros nettó beáramlást mértek.

A jelenség mögött más londoni elemzések alapján a kezelt tőke világméretű átcsoportosítása állhat, a nagybani likviditási válságtól - és annak inflációs, valamint dollárgyengítő hatásaitól - megrettent tőketulajdonosok ugyanis a részvény- és adósságpiacokról főleg árupiaci portfoliókba menekítik át a pénzt, ezzel is tovább hajtva a világméretű nyersanyagár-robbanást.