A WJC-elnök úgy véli, mindaddig nem volna szabad üzletelni Iránnal, amíg Teherán nem tesz eleget az ENSZ biztonsági tanácsi határozatainak, illetve fenyegeti Izrael létét. (A BT háromszor is felszólította már Iránt urándúsító programjának befejezésére, de mindhiába.)
Az osztrák cég tavaly kötött előzetes beruházási megállapodást az iráni állami olajvállalattal a South Pars-i gázmezők kiaknázására. A 22 milliárd eurósra tervezett szerződés Washington rosszallását is kiváltotta, mert az amerikai kormány úgy ítélte meg, hogy a beruházás csorbítaná az atomfegyvergyártási programmal gyanúsított Irán elleni gazdasági szankciók hatékonyságát.
A WJC elnöke - korábbi amerikai védelmi államtitkár - a nyolcvanas években Bécsben szolgált nagykövetként: az ő időszakában helyezte a washingtoni kormány megfigyelési listára Kurt Waldheim akkori osztrák elnököt feltételezett náci múltja miatt.
A Der Standard értesülése szerint a részvényeseknek címzett levelében azt írta, hogy "történelmi közelmúltjára való tekintettel Ausztriának különleges felelőssége van az iráni fenyegetések elleni küzdelemben".
Ronald Lauder tavaly egyszer már felszólította Ausztriát, hogy szálljon ringbe az Iránnal szembeni szigorúbb szankciók érdekében. A Profil osztrák hírmagazinban közölt interjújában kijelentette, hogy "Ausztriának fel kellene zárkóznia a világ többi részéhez, világosan Teherán értésére adva, hogy tilalmi intézkedések fenyegetik, ha folytatja nukleáris fegyverkezését".
Mostani levelét az OMV közelgő részvényesi közgyűlése elé időzítette.
Az osztrák cég menedzsmentje mindeddig elhárította az iráni ügyletét ért bírálatokat, leszögezve, hogy éppúgy tartja magát a törvényes rendelkezésekhez, mint a BT-határozatokhoz és az európai uniós irányelvekhez.