Számlázási zavarok (talán) helyrerakva

Az év elején hatályba lépett áfa-törvény nemcsak a fordított adózással okozott némi zavart, számlázási gyakorlatot is megváltoztatta. Jónéhány vállalkozás kapta vissza a számláját azért, mert az új törvény szerint nem jól tüntette fel a teljesítés időpontját.

Az elmúlt hónapokban gyakori számlázási gondot okozott az új áfa-törvény (2007. évi CXXVII. törvény) 58. § (1) bekezdésének értelmezése. Ez a szakasz úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtásakor, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Mit is jelent ez?

Elszámolási időszakos a teljesítés, ha a felek között folyamatos jogviszony van, és ezalatt a közöttük megvalósult teljesítésekről az általuk megállapodott időszakokra vonatkozóan összevontan számolnak el. Ugyanez a helyzet akkor, ha rendszeresen, ismétlődő jelleggel történik díjfizetés (tipikusan ilyenek az átalánydíjas ügyletek).

Az elszámolási időszakos teljesítések közé tartoznak tájékoztató szerint például a közüzemi szerződésen alapuló jogviszony alapján létrejött teljesítések, vagy a bérbeadás, de ide sorolható az is, amikor a rendszeresen, folyamatos jelleggel beszerzett termékekről nem szállításonként, hanem meghatározott periódusokban számolnak el, a periódus végén összesítik, egyeztetik az értékesített termékek mennyiségét, összetételét, minőségét. Ugyanilyen ügyletnek minősül az is, ha az újságíró a határozatlan idejű megbízási szerződésben abban állapodik meg, hogy havonta több cikket ír az adott magazinba, és a terjedelemnek megfelelően minden hónapban kiállítja az adott havi teljesítéseiről a számlát.

Például...

Az adóhivatal e tárgyban kiadott tájékoztatójának példája szerint ha a fuvarozó az általa adott hónapban teljesített összes fuvarozást - a partnerével kötött megállapodás szerint - havonta egyszer összesíti, ez azt jelenti, hogy a felek havi elszámolásban állapodtak meg. Az elszámolás napja jellemzően - tekintve, hogy a fuvarozásért fizetett ellenérték egy hónapban teljesített szolgáltatásokra vonatkozik - az adott hónap utolsó napja lesz, a fizetési határidő - és így a teljesítés napja - azonban ettől eltérő időpont is lehet, attól függően, hogy a felek milyen fizetési határidőben állapodtak meg.

Például ha a március havi fuvarozási szolgáltatások elszámolási napja március 31-e, a szerződés alapján fizetni azonban csak 120 nap múlva kell, akkor a március havi fuvarokról július 29-i teljesítési időponttal kell kiállítani a számlát. Így - függetlenül attól, hogy az elszámolás márciusban történik, és fizikai értelemben március havi teljesítésekről van szó - a fuvarozási szolgáltatást terhelő áfát (feltételezve, hogy a fuvarozó havi bevalló) a július havi bevallásban kell fizetendő adóként beállítani. Ugyanakkor az igénybe vevőnél is ezzel az időponttal nyílhat csak meg az áfa-levonási jog.

A gyűjtőszámla mást jelent

A hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy az áfatörvény 164. §-ában foglalt gyűjtőszámla nem azonos az elszámolási időszakos teljesítésekkel. Gyűjtőszámla alkalmazásakor a felek már elszámoltak minden egyes teljesítésről, a megállapodásuknak megfelelően esetleg megtörtént már az ellenérték megfizetése is, csak magát a számlakiállítást "tolják el" a teljesítésre kötelezett adóalany adó-megállapítási időszakának utolsó napjára.

A gyűjtőszámlán az adott ügylethez tartozó valamennyi teljesítési időpontnak szerepelnie kell. A gyűjtőszámlának ugyanis nincs saját teljesítési időpontja, a teljesítési időpont az egyes ügyletekhez rendelt. (Május 1-jén hatályba léptek a márciusban elfogadott adóváltozások. Így egyértelműbb lesz a fordított adózás, de újdonság az is, hogy a számlán nem lesz kötelező feltüntetni az SZJ-számot.)