Jövőre egy összegben fizetik ki a 13. havit

Jövőre visszaáll a régi rend a 13. havi illetmény kifizetésénél, így decemberben egy összegben kapják meg a plusz juttatást a közszféra dolgozói - az erről szóló törvényjavaslatot már el is készítette a munkaügyi tárca.

A jelenlegi szabályok alapján a közszolgálatban dolgozók 2007. július 1-től 13. havi illetményükhöz nem utólag, hanem évközben havi részletekben, előlegszerűen jutnak hozzá.

A közszolgálati szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján azonban 2009-től - először 2009. decemberében - a 13. havit legkésőbb december 20-ig kell megkapnia a közszférában dolgozó valamennyi alkalmazottnak. A decemberi kifizetés egyébként a költségvetésnek is kedvező, hiszen a nagy bevételek az év utolsó havában keletkeznek.

Összeadódnak a különböző helyen eltöltött idők

A törvényjavaslat az összes jogállási törvényben kimondja, hogy a tizenharmadik havi illetményre jogosító idő számítása során a tárgyévben fennállt közszolgálati jogviszonyok időtartamát össze kell számítani (jelenleg évközi jogviszonyváltás esetén minden jogviszonyban külön-külön vizsgálják a három hónap meglétét). Az összeszámításnál természetesen figyelmen kívül kell hagyni azt az időt, amely után a közszolgálatban dolgozó a 13. havit időarányosan már megkapta. Így például (feltételezve, hogy a közszolgálati jogviszony fennállása alatt nem szünetelt):

• ha a köztisztviselő januártól októberig (10 hónap) áll közszolgálati jogviszonyban szerv 1-nél, majd ezt követően áthelyezik szerv 2-höz, akkor a szerv 1-nek a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetnie részére a tizenharmadik havi illetmény 10/12-ed részét. Szerv 2-nek pedig decemberben - hiába áll fenn vele a jogviszony csak 2 hónapja - kötelessége a fennmaradó 2/12-ed részt kifizetni, figyelemmel arra, hogy a köztisztviselőnek összesen 12 hónap jogviszonya állt fenn.
• ha a tárgyévben januártól-februárig (2 hónap) állt jogviszonyban a köztisztviselő szerv 1-nél és ezután helyezték át szerv 2-höz, ahol az év további részét töltötte (10 hónapot) akkor - figyelemmel arra, hogy szintén 12 havi közszolgálati jogviszonya áll fenn tárgyévben - szerv 2-nek a teljes tizenharmadik havi illetményt kell kifizetnie, hiszen a január-február hónapot is figyelembe kell vennie. Szerv 1-nél ugyanis, tekintettel arra, hogy csupán 2 hónapig állt fenn vele a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, nem válik jogosulttá a tizenharmadik havi illetmény időarányos részére.
• ha tárgyévben januártól-februárig (2 hónap) állt szerv 1-nél közszolgálati jogviszonyban a köztisztviselő, majd ezt követően helyezték át szerv 2-höz, ahol két hónap után megszűnt a jogviszonya, ekkor szerv 2-nél válik jogosulttá a tizenharmadik havi illetmény 4/12-ed részére.
• ha januártól-márciusig (3 hónap) állt jogviszonyban a köztisztviselő szerv 1-nél, akkor ott a tizenharmadik havi 3/12-ed részére jogosulttá válik, amit szerv 1-nek ki kell fizetne. Ha ezután csupán 1 hónapot tölt az adott évben szerv 2-nél közszolgálati jogviszonyban, akkor szerv 2 - figyelemmel arra, hogy a köztisztviselő már négy hónap közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik, de ebből 3 hónapra már kapott időarányosan illetményt - köteles részére a tizenharmadik havi illetmény1/12-ed részét kifizetni.

A rendes szabadság beleszámít

A javaslat szerint a 13. havi bér összege a közszolgálatban dolgozó kinevezésében foglalt, adott év december 1-jei illetményének összegével egyezik meg. Egyértelművé teszik azt is, hogy a rendes szabadság - függetlenül annak időtartamától - teljes egészében beszámít a 13. havi illetményre jogosító időbe.

A jogállási törvényekbe beépül az az értelmező rendelkezés is, hogy a szünetelés időtartamának számításakor a munkaszüneti nap miatt kiesett időt, valamint a heti pihenőnap (pihenőidő) miatt kiesett időt figyelmen kívül kell hagyni. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a munkaszüneti nap miatti távollétet össze kell számítani a többi szünetelési idővel. Így előfordulhat az, hogy a munkaszüneti napok miatt haladja meg a hat hónapot a szünetelési időtartam, ami jelentősen csökkenti a 13. havi összegét.