Már nem irreális az ötszáz forintos benzin sem

Az erős kereslet, a dollár és az ellátással kapcsolatos aggályok kombinált hatására megint új csúcsra, immár 127 dollár fölé emelkedett az amerikai könnyű nyersolaj ára. Az energiahordozó tavaly év eleje óta közel két és félszeresére drágult, és most már komolytalannak tűnnek a 100 dolláros olajjal riasztó tavalyi elemzések is. Többen 200 dolláros olajat jósolnak, ami már a világgazdaságot is megroppantaná; ám ebben vélhetően az ellátók sem érdekeltek. Egy ilyen szcenárió 500 forint közelébe hajtaná a benzinárat.

Az OPEC és a Goldman Sachs szinte egy időben hozakodott elő 200 dolláros jóslatával - ám ez nem a távoli jövőben, hanem akár fél éven belül is bekövetkezhet. Egy ilyen árszint elérése beláthatatlan következményekkel járna, világszerte az infláció emelkedését és a gazdasági dinamika csökkenését okozná. A benzin és gázolaj kiskereskedelmi árának csak mintegy harmadát képviselő olajár az üzemanyagok drágulását is maga után vonja.

Az mindenesetre egyre bizonyosabb, hogy nem az olajkészletek régóta vizionált kiapadása hajtja a drágulást. A kitermelés árfelhajtás céljából történő visszafogása mellett létezik egy beruházási késlekedés is, ami miatt például az orosz finomítás és kitermelés idén és jövőre valószínűleg csökken a tavalyihoz képest. A fejlesztések elmaradása meglepő egy ennyire racionálisnak és jól szervezettnek gondolt ágazatban, de legalább annyira aggasztja a kereskedőket, mint az alkalmi geopolitikai kockázatok. A finomítói kapacitással összefüggő félelmeket jól mutatja, hogy az üzemanyagok jegyzésára még a nyersolajénál is jobban emelkedett az utóbbi hónapokban.

Esélytelen adócsökkentés

Az üzemanyagok után fizetett összeg másik, nagyobbik fele azonban központi adókból, valamint az olajcég kereskedelmi árréséből áll - ezen tételek mérséklésével az állam és a vállalat elvileg visszafoghatja a benzin árának emelkedését. Valójában azonban az árak mintegy felét kitevő adók csökkentéséről szó sincs, sőt: az Európai Unió egyenesen a dízel jövedéki adójának emelését tűzte ki célul, de a magyar állam is több adót és járadékot szed be a magasabb üzemanyagárak után.

A benzin árát tehát csak közvetetten szabja meg a nyersolaj drágasága, hiszen az főleg az arra vonatkozó adókon keresztül emeli az árat. A benzin árára rakodó adók kisebb-nagyobb mértékben megegyeznek az európai országokban, ezért például Ausztriában és Magyarországon is nagyjából egyforma áron tankolhatunk. Az EU-nak egyébként szándékában áll tovább egységesíteni az adókat, mivel szerinte az üzemanyag-turizmus nemcsak környezetkárosító, hanem versenytorzító hatású is.

Ötszáz

A meghatározó - és az utóbbi időben folyton növekvő - világpiaci nyersanyagárak emelkedésévek az adó is növekszik, hiszen például a 20 százalékos forgalmi adó 300 forintos benzin esetében 60, 400 forintos árak mellett pedig 80 forintot tenne ki. Vagyis - bár a nyersolaj csak az üzemanyagok árának alig több mint 30 százalékát határozza meg direkten - közvetve az ár fennmaradó hányadát is befolyásolja.

Ha elfogadjuk, hogy ez alapján nagyságrendileg belőhető a benzin jövőbeni ára, akkor megállapíthatjuk, hogy egy esetleges 200 dolláros világpiaci olajár 500 forint közelébe drágíthatja az üzemanyagokat (a környező feltételrendszert változatlannak tételezve).

Az üzemanyag ára ezek mellett attól függ elsősorban, hogy hol található a töltőállomás. Jó forgalmú, frekventált helyszínen sokkal többet elkérnek egy liter benzinért, mint egy csekély látogatottságú kúton. Ez a szempont alakítja ki elsősorban a különféle benzinkutaknál tankolható üzemanyagok árkülönbségeit, és nem az üzemeltető társaságok árazási politikája.

Viszik, mint a cukrot

Bár a 300 forint körüli és az azt meghaladó árakat sokan már elviselhetetlennek tartják, de mindez a fogyasztási statisztikákban nem tükröződik. Az üzemanyagcélú költések még ilyen drágaság mellett is az átlag magyar háztartási kiadásainak csak mintegy 5 százalékát teszik ki, és Magyarországon évről évre több benzin és gázolaj is fogy a kutaknál. Kereslet tehát még mindig van, sőt, Ázsiának köszönhetően egyre inkább. Amíg pedig a mégoly magas árakat a fogyasztók kifizetik, addig nem valószínű, hogy az ellátási lánc másik végén álló spekulánsok, kereskedők és termelők az árcsökkentés eszközével élnének.

Az olaj ára az elmúlt 5 évben (Forrás: TDCfinancial)