Maradt a brit és az eurózóna alapkamata

A brit központi bank, a Bank of England a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 5,00 százalékon hagyta irányadó kamatát, a kéthetes repót. A döntés megfelelt a többségi piaci várakozásnak. Az elemzők ez év közepére, esetleg júniusban várják az enyhítés folytatását, ha az infláció megfelelően alakul.

A Bank of England utoljára áprilisban, előtte februárban, az előtt decemberben csökkentette irányadó kamatát, negyed-negyed százalékponttal. A brit gazdaság teljesítménye az első negyedévben 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a brit statisztikai hivatal előzetes becslése szerint. A GDP-növekedést főleg a szolgáltatások támogatták, ezek teljesítménye - benne a londoni City világméretű pénzügyi szolgáltatásaival - 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az első negyedévi GDP-növekedés kisebb a tavalyi, 3 százalékos átlagnál és a tavalyi utolsó negyedévi 2,8 százalékos éves többletnél is, de egyelőre gyorsabb a kormányzati előrejelzésnél. A brit kormány márciusban 1,75-2,25 százalékra csökkentette idei GDP-növekedési jóslatát az októberben valószínűsített 2,0-2,5 százalékról.

A vártnál nagyobb növekedés arra vall, hogy a Bank of England nehezen folytathatja a kamatcsökkentést, mivel a tizenkét havi infláció, utolsó adat szerint, márciusban is 2,5 százalékon maradt. A banknak 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia. Piaci elemzők most abban bíznak, hogy a tavalyi utolsó negyedévhez képest a GDP-növekedés viszont nagyon gyenge volt, más képet mutat, mint az éves összehasonlítású adatok sora, továbbá, hogy a világméretű gazdasági lassulás talán mérsékelni fogja a nyersanyagárak emelkedését, ettől lassulhat az infláció, és akkor a brit központi bank majd mégis tovább támogathatja a gazdasági növekedést.

Az alapjában a bankközi piacra korlátozódó, de ott pénzhiányt, magas kamatokat okozó "nem elsőrendű válság" makrogazdasági begyűrűzésének megelőzésére, mindenekelőtt a lakosság túlnyomó részét érintő lakáspiac összeomlásának megelőzésére a Bank of England tavaly év végén agresszív kamatcsökkentésbe kezdett - különösen szokatlan volt ez tőle, hiszen a korábbi években világviszonylatban élen járt a szigorban. 2003. novembertől rendszeresen emelte a kamatot - egyetlen, átmeneti enyhítéstől eltekintve 2005. augusztusban -, egészen tavaly júliusig, 5,75 százalékig.

Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki döntésével szintén változatlanul, 4,00 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az EKB alapkamata tavaly június óta változatlan.

Az euróövezetben áprilisban átlagosan 3,3 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly áprilisban, jelentették az EU statisztikai hivatalában a múlt héten előzetes becslésként. Márciusban 3,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben, új rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta, messze maga mögött hagyva az EKB legföljebb 2 százalékos folyamatos célját.

Az infláció áprilisi lassulását előre jelezte, hogy Németországban áprilisban 2,6 százalékra esett a tizenkét havi infláció - szintén előzetes becslés szerint, EU szabvány szerint számolva - a márciusi 3,3 százalékról, egyszeri okból: a húsvéti ünnepek után zuhanásszerűen csökkentek a társasutazások árai. Ezért az euróövezeti adatból sem lehet arra következtetni, hogy az infláció lassulása máris irányzatszerű lenne, úgyhogy az EKB részéről továbbra sem lehet kamatcsökkentésre számítani a gazdaság megsegítése végett.

Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszűrő maginfláció márciusban 2,0 százalékos volt tizenkét hónapra, a februári 1,8 százalék után, jelezve, hogy a belső forrású drágulás is elérte az EKB tűrésküszöbét.